Rendezői szerepben
1993-ban a rendezéssel is megpróbálkozott: Az arcnélküli emberben a főszerepet is maga alakította, majd Jodie Foster oldalán sármos hamiskártyásként jelent meg a vásznon a Maverick című westernben.
Régi álmát megvalósítva 1995-ben készítette a William Wallace skót szabadságharcosról szóló, A rettenthetetlen című filmet, amelyért rendezői Golden Globe-ot nyert, majd az alkotás öt Oscar-díja közül Gibson a legjobb rendezőnek és filmnek járó szobrocskát vehette át,
bár a legjobb főszereplő díjáról lemaradt. Ezután játszott romantikus alkotásokban (Halhatatlan szerelem), izgalmas thrillerben (Váltságdíj), pszichológiai drámában (Összeesküvés-elmélet), vígjátékban (Mi kell a nőnek?), háborús drámában (Katonák voltunk), a Pocahontas és a Csibefutam című rajzfilmhez pedig a hangját adta.
A passió
2004-ben készült el A passió, amelyet élete főművének nevezett. A gondolat 12 évig érlelődött benne, és saját pénzét is kockáztatta, hogy elképzelései szerint forgathassa le a Jézus utolsó tizenkét óráját elmesélő történetet.
Az alkotás, amelyben a szereplők arámi és latin nyelven beszélnek, rengeteg vitát váltott ki, sokan Jézus kínszenvedéseinek kíméletlen nyíltságú ábrázolása miatt bírálták, mások az antiszemitizmus bélyegét sütötték rá. A film végül az év kasszasikere lett, s egy ideig Gibson vezette a Forbes amerikai magazin legjobban kereső híres emberekről készített százas listáját.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!