Háztűznéző: újat vagy régit?

Lehúzhatják a rolót a kőművesek, ácsok - jóval kevesebb családi ház épül, inkább a többlakásos, ingatlanépítők által felhúzott lakásokba fektetnek a vásárlók. A jelen hitelkonstrukciók miatt a borsos eladási árak mellett virágzik az új lakások, házak piaca.

Az építtető cégek eluralják az ingatlanpiacot

Egyre inkább tért hódítanak a vállalkozások által épített többszintes, többlakásos épületek a családi házak rovására: az építtetői körben a lakosság és a vállalkozások egy évvel ezelőtti 67-27 százalékos részaránya 62-31 százalékra módosult az év első három hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Ezt a tendenciát tükrözik az újonnan kiadott építési engedélyek is: januártól márciusig 11 és félezer új lakás építésére adtak engedélyt – ezek közel felét három- és többlakásos lakóépületbe tervezték. Országos átlagban 82 százalékkal nőtt a vállalkozói lakásépítések száma, ami jelentősen befolyásolta az első negyedévben használatba vett lakások számának alakulását: több mint másfélszer annyi lakást vettek használatba az idei első negyedévben, mint tavaly ilyenkor.

Az építtetőknek kedvez az MSZP-SZDSZ kormány lakáshitel-politikája: aki minőségi lakáscserére – tehát egy-két szobával nagyobb, jobb helyen fekvő ingatlanra – vágyik, annak nem elég az ötmillió forintos hitel. Építkezésre ugyan magasabb összeg is felvehető, ám a jelenlegi telek- és építőanyagárak mellett keresettebbé váltak a kertes társasházak, illetve a sorházak.

Egyre kisebb önkormányzati lakások épülnek

A statisztikai adatok szerint a kivitelezésben is egyre kisebb lesz a lakosság szerepe: az első negyedévben az építkezések egyharmada történt házilagos kivitelezéssel, míg a lakások 62 százalékát építőipari kivitelező szervezetek építették Az új lakások egyre növekvő aránya (az előző évi 28 helyett 34 százalék) értékesítés céljára épült. Az önkormányzatok az év első három hónapjában ugyanannyi lakást építtettek, mint tavaly – a lakások mérete azonban 61 négyzetméterről 44-re csökkent – állapítja meg a KSH.


Az új lakásépítési engedélyek száma 6 százalékkal több, mint 2003 első három hónapjában volt, ám ez a növekedés főként a nagyvárosokra érvényes. Az építési kedv növekedése is csak a fővárosban és a megyei jogú városokban várható, a többi városban stagnál, községekben pedig csökken. Az üdülőépítésnek már évek óta csökken a jelentősége – ebben a negyedévben mindössze 113 üdülőegység épült, ám több mint 400 új üdülőegység építésére kértek engedélyt – írja a KSH.

Új lakás – csak újgazdagoknak?

Kérdés, hogy az új építésű lakások népszerűségében, kelendőségében a valódi igény, vagy a használt lakásénál sokkalta jobb hitelkondíciók mutatkoznak meg. Tény az is, hogy míg egy használt lakást rendszerint fel kell újítani, addig egy új ingatlan azonnal beköltözhető. Az új lakások árai azonban még fővárosi viszonylatban is irreálisan magasak a régi építésűekhez képest. Például egy IX. kerületi, Páva utcai új építésű 93.37 négyzetméteres ingatlanért, melyhez két, kb. 20 nm-es terasz tartozik, több mint 41 millió forintot kér az építtető. Ugyanitt, a Páva utcában egy 100 négyzetméteres, belső kertre néző, erkélyes, duplakomfortos használt lakást 25 millió forintért kínál tulajdonosa. Kőbányán, a Mádi utca és az igencsak forgalmas Kőrösi Csoma út sarkán épülő lakóparkban 17 761 270 forintért kapható egy nettó 62 négyzetméteres lakás. Kőbánya frekventáltabb, csöndesebb részén magánszemélytől már 100 nm-es lakást kaphatunk (légkondival, tetőtérbeépítéssel) egy nyolclakásos társasházban, 14,5 millióért.

Budán még cifrább a helyzet: a XI. kerületben épülő exkluzív lakóparkban a 36,33 négyzetméteres lakásokat 11,5-21,3 millió forintért kínálják – igaz, itt mesterséges tó, uszoda és sportkomplexum is szolgálja a lakók színvonalas szórakozását. A III. kerületi Táborhegyen egy 41 nm-es új építésű lakás (6 nm terasszal, valamint egy tárolóval) 20.6 millió forint – igaz, itt közös használatú kert is van, ám a teremgarázs-használat külön 3 millióba kerül. Ezzel szemben Békásmegyer-Ófaluban már 17 millióért kaphatunk 70 nm-es használt házrészt, fedett gépkocsibeállóval, 200 négyszögöles telekkel.

Az én házam – a más befektetése

A családosok – már ha tehetik – nem szívesen költöznek másfél szobás, 40 nm-es garzonokba (még uszodahasználattal sem), hanem a nagyobb lakásokat, netán kertes házat részesítik/részesítenék előnyben. Az építtető cégek erre tekintettel egyre több ikerházat, sorházat, netán önállóan álló igatlant kínálnak a fővárosi agglomerációban: Maglódon például egy most épülő, 85 nm-es családi ház (400 nm telekkel) 19 millió forintba kerül. Ugyanitt, ennyiért dupla ekkora telken kaphatunk 65 nm-es használt házat – csakhogy felújítandót. Egy biatorbágyi lakóparkban egy 95 nm-es sorházi lakás 26 millió forint – magánszemélytől már kaphatunk önálló, háromszobás családi házat (persze lelakottabb állapotban) ezért az összegért.

Ahogy kifelé haladunk a fővárosi agglomerációból, úgy csökkennek az ingatlanárak – legalábbis a kisvárosokban és falun. Szeghalmon (Békés) egy 70 nm-es családi ház, 1000 nm-es telken 8,5 millió forint, Zókon (Baranya) kétlakásos, 160 nm-es családi házat árulnak 11 millióért, Egyeken (Hajdú-Bihar) viszont már 2,2 millióért hozzájuthatunk egy 100 nm-es házhoz. Érdekesség: egy Körmend melletti településen, az osztrák határnál az önkormányzat nettó 15 millió forintért kínálja a község művelődési házát, egy 3000 nm-es, parkos telken. Az üdülővárosokban, -falvakban, megyeszékhelyeken és nagyvárosokban azonban a felsoroltaknál jóval magasabb (főváros-közeli) áron kínálják ingatlanjaikat mind a magánszemélyek, mind a befektetők.

Fenti összeállítás internetes hirdetések alapján készült, az oldalakon közölt adatok alapján