Hiányzó negyvenöt év

Kételyekkel vannak teli hazánk polgárai az Európai Uniót illetően, mivel mára világossá vált: bizonyos gazdasági csoportok, ágazatok a csatlakozás vesztesei lehetnek, tehát nem lesz mindenkinek jobb az unióban. Őszintébb lett volna, ha 2003-ban a kormány nem csak a csatlakozás előnyeit, hanem annak negatív oldalait is felvázolja a megfelelő felkészülés érdekében – mondta Pokorni Zoltán szerdán a Magyar Televízióban.

Magyarország lakosai az Európai Uniót illetően kételyekkel vannak teli, még a csatlakozásra igennel szavazók is – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Magyar Televízió Kereszttűz című műsorában. Hozzátette, benne is vannak kételyek arra vonatkozólag, hogy milyen kockázatokat rejt magában ez a hatalmas 450 milliós piac. „Nem találkoztam még olyan emberrel – kivéve talán Juhász Endrét, az Európai Uniós ügyekért felelős minisztert – aki minden szabályozásnak tudja a pontos következményét. Úgy vélem, nagy hiba lenne huszadik századi kulákként kirekeszteni azokat, akik úgy gondolják, hogy az uniós csatlakozásban több a kockázat, mint a lehetőség – fűzte hozzá.

Ma már világossá vált, hogy amit Kovács László a 2003-as népszavazás idején mondott, miszerint az Unióban mindenkinek jobb lesz, nem állja meg a helyét. Őszintébbnek kellett volna lenni már egy évvel ezelőtt is, láthatóvá tenni a várható gondokat, fölkészíteni az ágazatokat, egy-egy gazdasági csoportot arra, hogy ezeket a kockázatokat elkerüljék, és a lehetőségekkel valóban tudjanak élni. 2003-ban a kormánypártok, főként az MSZP, abba a hibába estek, hogy azt a látszatot keltették, mintha az európai uniós csatlakozásnak csak pozitív oldala lenne, és eltagadták annak kockázatait – hangsúlyozta a képviselő.

„Jómagam a május 1-i csatlakozáskor elmondtam: az Unió példát adhat a kormánynak a tekintetben, hogy nem szokás a politikai kultúrában az ellenfelek címkézése, megbélyegzése. Az értelmes vita az uniós tagországokban abban különbözik a Magyarországon kialakult politikai diskurzusoktól, hogy ott nem fordulhat elő, ami nálunk megtörtént, miszerint nemes egyszerűséggel lefasisztázott egy politikai erőt a magyar kormány egyik hivatalban lévő minisztere, és ugyanennek a pártnak a kampányfőnöke pedig kijelentette, hogy aki nem szocialista, az fasiszta. Jó lenne, ha a politikai viták Magyarországon nem az ellenségesség és a címkézés keretében történnének, az is elfogadhatatlan, hogy valaki a politikai ellenfelét megbélyegzi – fejtette ki Pokorni.

A képviselő a csatlakozás napján és az azt követő vitákban elmondta: az euroszkeptikusok közül sokan úgy gondolják, hogy történelmi léptékkel szinte egy pillanat telt el Magyarországnak a KGST-ből való kiszakadása és a varsói szerződés nyűgétől való megszabadulása illetve az unióhoz való csatlakozás között. Hozzáfűzte, most nyilván egy teljesen más természetű, erős nemzetközi integrációban való részvételről van szó. Az is egyértelmű, hogy boldogabb sorsú, boldogabb történelmű országoknak megadatott ötven-száz év, amikor a maguk nemzeti keretei között fejlődve kialakulhatott a nemzeti gazdaságuk. Magyarországnak is szüksége lenne egy ilyen nyugodt, organikus fejlődést lehetővé tevő fél évszázadra, azonban sajnos ezt a fél évszázadot elvette tőlünk a huszadik század, a 45-ös megszállást már lehetetlen nem megtörténtté tenni.

Újságírói kérdésre, hogy az európai parlamenti képviselők képesek lesznek-e közösen képviselni az ország érdekeit, a Fidesz alelnöke elmondta: „Eddig sikeresen egyeztették álláspontjukat a képviselők, és úgy tűnik, együtt képesek lesznek majd sikereket elérni. Fontos, hogy a kisebbségi ügynek legyen önálló bizottsága, önálló képviselője a tanácsban is. Ebben a magyaroknak egyet kell érteniük, mivel a legnagyobb kisebbséggel lép be Magyarország.”

Pokorni kifejtette, a csatlakozó országok sajnos nem használták ki teljesen a lehetőségeket, hogy közösen fellépjenek, és jóval nagyobb erővel képviseljék saját jogos igényeiket, mert az Unió igen fukarul bánt a most csatlakozó tíz országgal. A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország, amelyik között legalább formálisan létezett egy komoly politikai együttműködés és integráció, külön utas politikákat kezdett el az utolsó pillanatban. Valószínűleg sokkal többet ért volna, ha együtt lép fel legalább ez a négy ország.

A műsorvezetőnek az ÁFA bevezetésekre vonatkozó kérdésére a Fidesz alelnöke elmondta, Magyarországnak a saját érdekeit kell képviselnie az Unión belül. Hazánk érdeke például az energiahordozóknál 25 százalékos ÁFA helyett 12 százalékos ÁFA-t bevezetni. Az Unióra nem mutogathatunk a most beszedett 25 százalékos elektromos ÁFA miatt, mert ott ennek a fele a kötelező előírás. Arra, hogy miért kellett az ÁFA terhet a duplájára emelni az energiahordozóknál, a pénzügyminiszternek vagy a miniszterelnöknek kell elfogadható magyarázattal rendelkeznie.