Az európai műkereskedelem viszonyainak kuszasága főként abból adódik, hogy Brüsszel csak az unión kívülre irányuló forgalmat szabályozza egységesen. Az erre vonatkozó rendelet meghatározza azon műtárgyak körét, amelyek kiviteléhez engedélyt kell kérni, amit bármely tagország illetékes hatósága – itthon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – kiállíthat, és azzal bármely tagország határán ki lehet léptetni a tárgyat. A tagországok közötti forgalmat ugyanakkor nemzeti szabályozás alá utalja az EU, így Magyarország továbbra is eddigi, az uniósnál lényegesen szigorúbb rendszerét tartja fenn. Egy német vagy brit gyűjtő tehát továbbra is csak komoly adminisztráció után viheti ki jogszerűen a Magyarországon vásárolt kincsét.
A műkincsek behozatala terén is több olyan szabály van, amely megnehezíti a törvénytisztelő kereskedők, gyűjtők dolgát, míg az országon belüli forgalomra nagyon magas közterhek rakódnak. A 25 százalékos áfa jócskán meghaladja a legtöbb EU-tagországban alkalmazott mértéket, ami versenyhátrányt jelent a hazai galériáknak.
Ráadásul európai szinten irreálisan magas a hazai műkereskedelmet sújtó, a szerzői jogi törvény alapján fizetendő 5 százalékos követői díj – vélik a szakmabeliek. Az uniós tagországok gyakorlatában az ennek megfelelő járulék mértéke 4 és 0,25 százalék között változik, de több tagország egyáltalán nem alkalmaz ilyen terhet. A szakértők remélik, hogy az uniós csatlakozás után mielőbb megoldás születik a problémára, mert ennek hiánya külföldre terelheti Magyarországról a nagy értékű festmények kereskedelmét.
Mások az országba behozott műtárgyak vámkezelése terén sürgetnek változást. Jelenleg a vámeljárás megkezdésekor letétbe kell helyezni az áfa összegét, jóllehet már akkor tudni lehet, hogy az a vámeljárást követően visszajár. Így a kereskedők pénze két-három hónapig kamatmentesen pihen a vámhatóság számláján.
A műkincsek Magyarországra történő visszaáramoltatása érdekében a Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének néhány évvel ezelőtt sikerült elérnie a behozott tárgyak áfájának eltörlését. Ennek köszönhetően számos, korábban külföldön lappangó, fontos 19–20. századi magyar festmény hazatért. (Világgazdaság)
Feladta magát a petárdázó férfi, aki másfél milliárdos kárt okozott szilveszter éjszakáján















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!