Mint ismeretes: az Ombudsman kifogásolt sajtóközleménye így szólt: a PSZÁF jogelődeivel együtt 1995 óta folyamatosan hozzájárult az alkotmányos jogokkal összefüggő visszás állapot fennmaradásához azzal, hogy egymásnak ellentmondó lépéseket tett, jogkörével nem élt, illetőleg más hatóságokra hárítja a szövetkezetek pénzügyi tevékenységével kapcsolatos törvényi kötelezettségét.
A PSZÁF ezt az állítást azzal hárítja el, hogy a szövetkezetek, mint gazdálkodó szervezetek működésének ellenőrzése vagy felügyelete soha semmilyen körülmények között nem tartozott a Felügyelet hatáskörébe.
A szövetkezeti tag elsősorban szövetkezeti tag, a szövetkezetekre pedig nem vonatkoznak a hitelintézetekre, illetve pénzügyi intézményekre vonatkozó eljárási, óvatossági, felügyeleti, személyi és tárgyi előírások, kivéve természetesen a felügyeleti engedéllyel működő takarékszövetkezeteket. Pontosan ezekre a tényekre hívta és hívja fel folyamatosan a Felügyelet fizetett hirdetéseiben az állampolgárok figyelmét – állítja a közlemény.
A Felügyelet és jogelődje a BAUMAG Szövetkezet működésével kapcsolatosan végig következetesen ugyanazt az álláspontját képviselte. Ezek szerint első ízben 1996-ban vizsgálta a szövetkezet működését, mert gyanú merült fel arra, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet végez. A vizsgálat megállapításai szerint alapos volt a gyanú arra, hogy a Szövetkezet nem kizárólag a már belépett tagoktól fogadott el tagi kölcsönt, hanem – néhány esetben – még nem szövetkezeti tag személyektől is. Erre vonatkozóan állapította meg az Állami Bankfelügyelet, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás a nem szövetkezeti tagoktól való pénzelfogadás és e néhány esetre vonatkozóan tette meg feljelentését – részletezi a Felügyelet közleménye.
A jogszabályok és a tények nem kellő ismerete lehet az indoka az Országgyűlési biztos azon megállapításának, hogy – s ez egyébként a legsúlyosabb elmarasztalása a közleménynek is és a jelentésnek is – „a Felügyelet nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa: a szövetkezet tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősül és megtiltsa annak folytatását” – írja közleményében a PSZÁF.
A valós tényhelyzet szerintük azonban a következő: 1996-ban az akkor hatályban lévő pénzintézeti törvény nem biztosított jogkört a Felügyelet számára valamely tevékenység megtiltására. Ez a jogkör ugyanis 1997. január 1-én hatályba lépő hitelintézeti törvényben jelent meg, ebben az időpontban azonban a Felügyelet korábbi vizsgálatát már lezárta, a vizsgálat eredményeképpen feljelentését megtette, mert megállapította a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást.
súlyos válság
Franciaország a társadalmi katasztrófa szélén
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!