Ez nemcsak a módszer miatt elítélendő, hanem azért is, mert egy lényeges elemét érinti a demokratikus rendszerünknek, és az ügyészség nem jogszerű értékelése, befolyásolása vagy támadása a szervezet biztonságát rendítheti meg, amellyel sérül az alkotmány, valamint a jogszolgáltatáshoz és a bűnfelderítéshez fűződő érdek is – közölte az államfő.
A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság februári döntése pontot tesz „ennek az elfogadhatatlan gyakorlatnak a végére”, hiszen a testület mindenki számára kötelezően világossá tette, hogy az ügyészség nincs politikailag alárendelve az Országgyűlésnek, és az interpellációs jog nem lehet politikai támadás vagy befolyásolás eszköze – adta hírül az mtv.hu.
Közölte: az ügyészség munkáját nehezíti, hogy tevékenysége anyagi jogi, eljárásjogi, illetve szervezeti alapja hosszú évek óta jelentős bizonytalanságban van, továbbá a büntetőeljárás reformja ellenére számos ponton nincs összhang az eljárási és anyagi büntetőjog között.
A köztársasági elnök az állampolgárok nevében is megköszönte a mintegy 1500 ügyész és az ügyészi dolgozó eddigi munkáját.
Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: a magyar ügyészség korszakhatárhoz érkezett 2004-ben, hiszen uniós tagságunk óta a magyar ügyészség 133 év után nemzetiből európai ügyészséggé vált.
„Meg kellett és folyamatosan meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat, hiszen a kontinentális hagyományoktól eltérő esetjogi szemlélet az európai bíróság és emberi jogi bíróság hatalmas joganyaga és jogfejlesztő tevékenysége ezt megköveteli tőlünk” – közölte a legfőbb ügyész.
Kijelentette: még több figyelmet kell fordítani az emberi jogokra, amelynek biztosításában az ügyészségeknek Európa-szerte kulcsszerepe van.
Sorsdöntő év lesz 2026















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!