Euro 2004: Portugólia

Öt évnyi munka és legalább egymilliárd eurós beruházás eredményeként szombaton Portugáliában megkezdődhet a 12. labdarúgó Európa-bajnokság, amely során 10 stadionban összesen 31 mérkőzést játszanak. Gyakorlatilag már az összes, azaz 1,2 millió jegy elkelt az öreg kontinens legjobb 16 csapatának találkozójára. Az aranyérmes válogatott a kupa mellett akár 18 millió eurót is haza vihet.

A bővítés előtti Európai Unió legszegényebb tagjának tartott Portugália 500 ezer turistával és több száz millió eurós bevétellel számol, s a gyakorlatilag társrendező, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) reményei szerint több tízmilliónyian követik majd az eseményeket a televízión és az interneten keresztül.

Mint ismeretes: a portugál pályázat a spanyolt és a magyar-osztrák közös kandidálást előzte meg az UEFA döntéshozatala során. A hurráhangulat hamarabb aláhagyott, hiszen az országot sújtó gazdasági visszaesés az előkészületekre is komoly negatív hatással volt. A finanszírozás veszélybe kerülése aztán politikai viharokat is kavart, a békét azonban a köztársasági elnöknek sikerült megteremtenie. Ezek mellett eltörpültek azok a kisebb botrányok, amelyek a nem nyilvános tervezési és kivitelezési pályázatok eredményhirdetése után robbantak ki.

A sikeres szervezés alapja az volt (illetve lehet), hogy a sportszakmai problémák koordinálására az UEFA létrehozott egy Euro 2004 S.A. nevű céget, amelynek 54 százalékos tulajdonosa lett, míg 41 százalékban a Portugál Labdarúgó-szövetség (FPF), 5 százalékban pedig a portugál kormány birtokolja. A hatalmas költségeket felemésztő, viszont elengedhetetlen infrastrukturális program megvalósítását már teljesen a dél-európai országra bízták: az arra felállított Portugal 2004 S.A. vállalatban a portugál kormány rendelkezik 95 százalékos részesedéssel.

Az építkezések és az infrastrukturális fejlesztések a tervezettnél lényegesen nagyobb összeggel, mintegy 1 milliárd euróval rövidítették meg a portugál államot. A Der Spiegel információi szerint a torna alkalmára felhúzott hat új stadion építése, valamint négy felújítása összesen 600 millió euróba került. Ehhez kell hozzáadni a legalább 400 millió eurós összeget, amelyet az infrastrukturális beruházásokra költöttek.

A május közepén átadott hat kisebb stadion 290 millió eurót emésztett fel, ami – a portugál számvevőszék jelentése szerint – több mint duplája az előzetesen számolt értéknek. A negatív fejleményeknek a részben befektetőként fellépő városok látják majd kárát. Bragának és Leiriának például a következő 20 évben általános kiadásaikat kell megnyirbálnia az építkezések miatt, előbbi település adósságainak 78 százaléka az Európa-bajnokságra való készülődés miatt keletkezett.

A portugálok az Európa-bajnokság alatti és utáni turistaáradattól remélik, hogy az megadja nekik a startimpulzust a felfelé vezető úton. Az Eb tehát egy hosszú távú terv kezdő lépése, amely folyamán „a turizmus Portugália legfontosabb iparágává növi ki magát” – vélekedett Arlindo Culinha környezetvédelmi miniszter. Reményeit az is táplálja, hogy a több mint 200 televíziós csatorna által közvetített mérkőzések előtt rövid szpotokat sugároznak majd, amelyben az egyes helyszínek nevezetességét, a táj szépségét próbálják a tévé előtt ülők emlékezetébe vésni.

Annak érdekében, hogy a turistákat a körülmények se riasszák el, a kormány mélyen a zsebébe nyúlt. Az Eb előtt 424 millió eurót fordított az utak állapotának javítására, a repülőterek és pályaudvarok bővítésére, a kórházak felújítására és a tömegközlekedés javítására, emellett országszerte 9000 hellyel bővítette az idegenforgalmi szálláshelyeket.

Ha az akció hatásos lesz, és a világ médiáit néhány hétig uraló „portugál” jelző ellenállhatatlanul csábító márkanévként ivódik majd be a tévénézőkbe, úgy jelentős növekedéssel számolhat a turizmus. A hivatalos célkitűzések szerint Portugáliának 15 éven belül a jelenlegi a tizenhatodikról a tizedik helyre kell feljönnie a világ legkedveltebb üdülőhelyeinek rangsorában.

Míg a portugálok hosszú távú megtérüléssel számolnak, addig az UEFA közvetlenül a torna kapcsán is nyereséget könyvelhet majd el. Ennek az első számú oka, hogy az UEFA először értékesítette közvetítő nélkül saját jogait. Lars-Christer Olsson, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint a 200 millió eurós kiadásokat nettó 815 millió eurós bevétel ellensúlyozza majd. Ez tartalmazza az idegenforgalomból, a tévés jogdíjakból és a szponzori szerződésekből befolyó bevételeket is, és négyszer akkora, mint a 2000-es belga-holland rendezésű Európa-bajnokságnak köszönhetően befolyt összeg. A négyszereződés a televíziós jogdíjak és a kereskedelmi bevételek ugrásszerű emelkedésének köszönhető.

A 16 résztvevő alapként 4,9-4,9 millió eurót kap majd, a további juttatások már az eredményességtől függnek. A csoportmérkőzések során elért győzelmek 650 ezer eurót érnek, a döntetlenekért 326 ezer euró üti a csapatok markát. Amelyik együttes túléli az első kört és bekerül negyeddöntőbe, további 1,96 millió euróval lesz gazdagabb, a legjobb négybe jutottak pedig egyenként plusz 2,61 millió eurót vihetnek haza.

A finálét játszó gárdák közül a vesztesnek „meg kell elégednie” 3,92 millió euró egyszeri prémiummal, a győztes ennek csaknem kétszeresében, 6,53 millió euróban részesül. Vagyis: az aranyérmes akár 18 millió euróval is gazdagodhat.

Forrás: Világgazdaság, Soccer Investor, HVG, Nemzeti Sport