Európa utolsó esélye?

Az európai lapok többsége szerint szükség volt az új alaptörvényre, azonban azt számos kritika érte. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, az egyezmény egyes részeiben érthetetlen, a vatikáni L’osservatore Romano pedig amiatt sajnálkozik, hogy hiányzik belőle a keresztény gyökerekre való utalás.

MNO
2004. 06. 21. 7:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német Sueddeutsche Zeitung szerint az európai uniós csúcstalálkozón hozott új alaptörvény az egyesült Európának feltétlenül szükséges a jövője miatt. A lap hozzáteszi, hogy az alkotmány jobb, mint az előző status quo volt.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy véli, túl korai még arról írni, hogy az egyezmény megérdemli-e a „történelmi” jelzőt. A napilap azon sajnálkozik, hogy nem tömörítették a szöveget, ezért az szerinte egyes részei érthetetlenek.

Az osztrák Der Standard véleménye szerint az alkotmány előrelépést jelent, azonban nagy sikert nem. Az alkotmányos szerződéssel a kibővített Európa megteremti magának az európai demokrácia alapjait – jegyzi meg.

A szintén osztrák Die Presse Európa utolsó esélyének nevezi az alkotmányt. Emellett azt reméli, hogy a csúcstalálkozóra jellemző közösségi szellem nem esik áldozatául Tony Blair brit kormányfő népszavazási taktikázásának.

A brit The Independent „Valóság és mítosz harca” című cikkében megpróbálja cáfolni az alkotmánnyal kapcsolatos téveszméket, többek között azt, miszerint az alaptörvény aláírásával a kormány az ezeréves brit függetlenségről mondana le.

A Financial Times arról ír, hogy Tony Blair brit miniszterelnök megkezdte belpolitikai kampányát az új alkotmány elfogadtatásáért, ugyanakkor a lap úgy tudja, hogy 2006 tavasza előtt aligha kerül sor a népszavazásra. Hasonlóképpen értesült a The Times is. A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a referendum halogatása miatt az euroszkeptikusok megerősíthetik az alkotmányt ellenző véleményeket.

Az orosz Novaja Gazeta megjegyzi, hogy az alaptörvény elfogadására pontosan 189 évvel a waterloo-i csata után került sor és jelentősége is ugyanolyan korszakos. A lap szerint azonban bebizonyosodott: Európa két táborra oszlott. Az egyik tábort az államok és népek szövetségében hívők alkotják, míg a másikat az uniót a szuverén államok szövetségének megálmodók találhatók.

A francia Le Monde elsősorban a sikertelen elnökválasztásról ír. A lap szerint az elnökválasztás sikertelensége azt jelzi, hogy az Unió egységével komoly problémák vannak – írja a BBC lapszemléjében.
A vatikáni L’osservatore Romano amiatt sajnálkozik, hogy az ajánlatot, miszerint az alkotmányban legyen utalás az európai keresztény gyökerekre, elutasították. Úgy tűnik, Európa elutasítja történelmi emlékezetének „alapkövét” – írja a lap. (BBC)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.