Kasszasiker a Fahrenheit 9/11

Az USA déli államainak büszkesége még mindig az úgynevezett konföderációs lobogó – Kasszasiker a „Fahrenheit 9/11” – Virginiában elszaporodtak a patkányok – Nobel-díjas tudós a Berkeley egyetemen.

Az Egyesült Államok déli államainak büszkesége még mindig a nemzeti lobogó, csakhogy nem a csillagos-sávos amerikai, hanem az úgynevezett konföderációs lobogó. A Washington Times vasárnapi melléklete különleges, csaknem háromoldalas riportot szentel a konföderációsok (vagyis a valaha az egységes Amerikai Egyesült Államok ellen harcoló déli erők) mozgalmainak, híveinek, politikai súlyuknak és csatározásaiknak. A konföderációs örökség körüli vita meglódíthat és tönkre is tehet politikai karriereket -írja a lap-, s mindjárt példákat is sorol. Georgia állam volt kormányzója, a demokrata párti Roy Barnes például ebbe bukott bele. 2001-ben keresztülvitte, hogy Georgia állam új nemzeti lobogót kapjon, erről azonban már hiányzott a konföderációs szimbólum. A Konföderációs Veteránok Fiai nevű szervezet azonnal mozgolódni és szervezkedni kezdett, s nem is eredménytelenül; maga Barnes is elismerte később, hogy 2002-es vereségének egyik oka éppen ez, a konföderáció jelképének elutasítása volt. A kormányzói hivatal a republikánusoké lett. Virginia államban fekete vezetők kifogásolták, hogy a volt konföderációs fővárosban, Richmondban, óriási faliképek emlékeztettek Lee tábornokra, a konföderációsok – tehát a rabszolgatartó déli államok függetlenségéért, önállóságáért, következésképpen a rabszolgatartó-rendszer fennmaradásáért küzdő seregek vezetőjére. A vitának az vetett véget, hogy 2000. januárjában vandálok felégették a Lee-portrét. A Washington Times hoz még példát Tennessee államból, Dél-Karolinából, Mississippiből is. S egy időben egészen közeli példa: a lap szerint Howard Dean, Vermont állam volt kormányzója azért veszített a demokrata párt elnökjelölő versenyében, mindjárt az elején, mert Iowa államban azt mondta: „azoknak a srácoknak a jelöltje szeretnék lenni, akiknek a teherautóján konföderációs zászlók fityegnek”.

Pénteken mutatták be -egyidejűleg az Egyesült Államok ötven államának 868 mozijában-, és a hétvégén már 21 millió dollárt hozott a konyhára! A Washington Post tudósít a kasszasikerről: Michael Moore viharos előéletű és vitatott dokumentumfilmjéről, a „Fahrenheit 9/11” című műről. A film erőteljesen bírálja Bush elnököt és az iraki háborút, és sikere váratlanul nagy. A washingtoni lap egy felmérést is ismertet, amelyet 15 amerikai városban készítettek, a hétvégén. A felmérés-közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek 91 százaléka kiválónak tartja a filmet, 93 százalékuk pedig igencsak ajánlja megtekintését. Mindazonáltal a film nézői – derül ki a felmérésből – leginkább a fiatal korosztályból, a 25-34 év közöttiekből kerül ki.

Ugyancsak a Washington Times számol be arról, hogy aggódnak a Virginia állambeli Fairfax és Montgomery vidékén: szokatlanul nagy mértékben elszaporodtak ugyanis a patkányok. Az ok: most múlt el az óriás-kabócák inváziója, és a kabócák tetemei finom falatok a patkányok számára….Az Egyesült Államok keleti parti vidékein ugyanis tizenhét évente (!) ismétlődik ez a kabóca-invázió: a piros szemű és fekete óriás-rovarok kibújnak a földből, milliószámra (!), párosodnak, elejtik lárváikat, és három hét múltán maguk is elpusztulnak. A lárvák azután ismét tizenhét évig a földben maradnak, majd kikelnek, és tizenhét év múltán ismét kezdődik, vagy éppenséggel folytatódik a körforgás. Nos, a mostani kabóca-invázió éppen véget érőben van, és kabócák millióinak tetemei hevernek, szerte az utcákon. Kutyák, madarak és patkányok nagy örömére.

Történetében először neveztek ki a San Franciscó-i Berkeley egyetemén ázsiai tudóst egy kutató-laboratórium élére – tudósít a San Francisco Chronicle című napilap. Az ötvenöt éves Steven Chu professzorról van szó, aki mostanáig a Stanford Egyetemen tanított, és 1977-ben ő kapta a fizikai Nobel-díjat. Chu édesapja 1943-ban Kínából érkezett amerikai földre, hogy vegyészetet tanuljon, két évvel később pedig a mama is csatlakozott. Steven fiuk már az Egyesült Államokban született, St.Louisban. A később Nobel-díjat kapott Steven Chu Berkeley egyetemén diplomázott és doktorált. A Berkeley Nemzeti Laboratórium vezetését augusztusban veszi át.