Kialakulóban az ökológiai gondolkodás

A magyar lakosság tisztában van számos emberi tevékenység környezetkárosító hatásával, ennek leküzdése érdekében bizonyos hányaduk cselekedni is hajlandó. Számos kérdésben azonban hiányos információkkal rendelkezik, ezért nem érzékeli egyes meglévő, vagy kialakulóban lévő problémák valódi súlyát – derült ki a WWF Magyarország és a Cognative Kft. áprilisi felméréséből.

A hazai és a globális környezet állapotát a lakosság egyötöde katasztrofálisnak, további 50 százaléka súlyosan problémásnak tekinti, és elhanyagolható azok aránya, akik szerint minden rendben van – olvasható abban a felmérésben, amely hazánk polgárainak környezetvédelmi aktivitását mérte fel közvetlenül az EU csatlakozás küszöbén.

A lakosság érzékenysége a környezetkárosító hatások iránt elsősorban a személyes érintettségtől és a különböző események médiavisszhangjától függ. Erre remek példa az atomerőművek társadalmi megítélése. Múlt év februárjában az első tíz helyezést elért környezetkárosító tevékenység rangsorában csak a nyolcadik helyen álltak az atomerőművek, a lakosság 31 százaléka tartotta ezeket erősen környezetkárosítónak. Tavaly júniusban azonban, amikor a Paksi Atomerőműben keletkezett üzemzavarok a figyelem középpontjába kerültek, egészen az ötödik helyig ugrott fel, már a lakosság 47 százaléka ítélte erősen környezetkárosítónak, majd amikor a médiavisszhang alábbhagyott júliusra, ismét a hetedik helyre esett vissza. Idén áprilisban, miután kiderült, hogy az eredeti tervhez képest csúszik a sérült részek kiemelése, ismét az ötödik helyre lépett elő.

A környezetkárosító hatások közül a lakosság egyébként leginkább a tankhajók elsüllyedését, a vegyi üzemeket, a szemetelést, az atomerőműveket és a műanyag flakonokat, tasakokat tekinti erőteljesen környezetszennyezőnek. Ezzel szemben a mezőgazdálkodási tevékenységet, a folyószabályozást, a papírfelhasználást, a vadászatot, illetve az erdőgazdálkodást egyáltalán nem, vagy nem számottevően tartja károsnak. Ezek a tevékenységek pedig ugyanolyan környezet- és természetkárosítók lehetnek, mint például a vegyi üzemek. Meg kell teremteni az ökológiai gondolkodás és látásmód alapjait, ebben nagy szerepet játszhatnak a civil szervezetek – mondja Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Örvendetes ugyanakkor, hogy a problémák észlelésével egyidejűleg a lakosság önmaga szeretne tenni a környezet állapotának megóvásáért, javításáért. Csökkent azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a vállalatoknak kell cselekedni a környezetért.

A lakosság csaknem fele hajlandó a szelektív hulladékgyűjtésre, míg az „újrapapírt„ a lakosság mindössze egynegyede használná, a papírfelhasználást egyötöde csökkentené. A lakosság 87 százaléka hajlandó lenne többet fizetni egy környezetbarát csomagolásban kapható üdítőért, vagy környezetbarát anyagokat tartalmazó mosószerért, vagy egy bio-gazdaságból származó termékért, illetve szelektív hulladékgyűjtőt is igénybe venne – derül ki a felmérésből.