Jól jelzi a médiumok által megadott hirdetési tarifaárak „hozzávetőleges” mivoltát a Mediagnozis mérése, illetve a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) becslése közötti több mint 200 milliárd forintos differencia – olvasható a Hír Tv honlapján.
A televíziós reklámköltés mérését tovább nehezíti a nézettség-alapú értékesítés, a médiabarterek megnövekedett száma pedig mindegyik szegmensnél torzíthatja az értékeket. Az MRSZ felmérése alapján tavaly közel 135 milliárd forintnyi reklámbevételhez jutottak a különféle médiumok (a 2002-es becslés 124,4 milliárdra szólt.)
Az MRSZ kérdőívére válaszoló szakembereknek – médiatulajdonosoknak és ügynökségeknek – a kedvezményekkel csökkentett, de az ügynökségi jutalékokat tartalmazó médiaköltési adatokat kellett megsaccolniuk. A feldolgozás során mindenkinél úgy számoltak, hogy a saját területének becsült eredményei dupla súllyal szerepeljenek. „A teljes reklámpiac növekedésének üteme 2000 óta valamelyest csökkent, legalábbis a korábbi rendkívül magas értékhez képest”- értékeli az adatokat Skriba Judit, az MRSZ alelnöke, egyben a Népszabadság marketingigazgatója.
Ő a lassulás egyik okát abban látja, hogy a multiknak – a korábbi központi finanszírozás helyett – itthon kell kitermelniük a reklámra fordítható keretet. Az MRSZ adatai szerint a nyomtatott sajtó és a televízió továbbra is fej-fej mellett halad. Érdekes, hogy a felmérés során leginkább a sajtópiac szereplői becsülték felül a televíziós piacot. „Még mindig a televízió a leginkább költséghatékony médium” – világítja meg a vezető szerepük legfőbb okát Vidus Gabriella, az RTL Klub értékesítési vezetője, aki úgy véli, hogy a televíziók reklámpiaci súlya növekedni fog ebben az évben.
Jóllehet, 2002 végén mindkét nagy kereskedelmi csatorna bejelentette, hogy jelentős mértékben emeli az árait, ebből 2003-ban nem lett semmi. Az idén már valamelyest nőttek az árak, ugyanakkor az unióba való belépés kapcsán új piaci szereplők megjelenése várható, az élesedő versenyben pedig a televíziós reklámköltések tovább nőhetnek. Pénzes Anna, a Universal McCann médiaügynökség médiaigazgatója úgy tapasztalja, hogy a hirdetők tévéfókuszú gondolkodása miatt még mindig rendkívül nagy a kereslet a televíziós hirdetések iránt, ami lehetőséget ad a csatornáknak a további áremelésekre.
A médiaigazgató szerint azonban kérdéses, hogy ténylegesen mennyit fogad el a piac, és mikor fognak esetleg más médiumok felé is nyitni a hirdetők.
Ugyan a kereskedelmi televíziók indulása előtti piaci részesedését még mindig nem érte el a rádió, e szegmens a 9 százalékos reklámtorta-szelettel, és a tavalyi 18 százalékos növekedéssel fölöttébb elégedett lehet. „A növekedésben biztosan szerepet játszott, hogy 2003-ban a rádiós piac megmutatta magát az Igen!Rádió! kutatással” – vélekedik Horváth Réka, a Danubius Sales House marketingigazgatója.
A rádiók egységes fellépésének köszönhetően számos új hirdető jelent meg, és a múlt év második negyedében a korábbi ügyfelek is növelték megjelenéseik számát. „Egyre jobb esélye van a rádióknak büdzsét nyerni a tévécsatornáktól; a rádiópiac ennek érdekében olykor képes összefogni” – utal Pénzes Anna az említett felmérésre. Az MRSZ adatai szerint egyedül a mozis reklámköltések nem növekedtek tavaly egy fillérrel sem. „Mi 17,5 százalékos növekedést könyvelhettünk el a tavalyi évben” – állítja ezzel szembe a saját méréseiket Nagy Jenő, a mozireklámok értékesítésével foglalkozó CineReal Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint talán megoldásként szolgálna, ha a mozihálózatok tulajdonosai a rádiókhoz hasonlóan összefognának.
Minimális növekedést mutattak a közterületi reklámok. „A közterületi piac az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal növekedett” – állítja viszont Hídvéghy Melinda, az Outdoor Rt. vezérigazgatója, aki szerint a felmérés során a többi szektor képviselői becsülték alul a közterületet.
Európa
A háborúpárti európai vezetők Ukrajna védelmét sürgetik
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!