Több mint 6,4 milliárd forint volt a kórházak múlt év végi, fizetési határidőn túli tartozása – derül ki a szaktárca által összesített felmérésből, ami az előző évhez képest 8,9 százalékkal nagyobb összeget tesz ki. Ennél is nagyobb mértékben 24 százalékos növekedést mutat a fekvőbetegeket gyógyító intézmények összes szállítói állománya a múlt év végi 26 milliárd forinthoz képest.
A gyógyintézmények gazdasági, pénzügyi és infrastrukturális helyzetéről ma tájékoztatják a parlament egészségügyi bizottságát a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági vezetők Egyesületének (EGVE) vezetői, ahol arról is szó lesz, hogy az 1997 óta félévente végzett vizsgálatokat júliustól a negyedévenkénti monitorozással váltják föl. Az EGVE elnöke, Ari Lajos kifejtette, neki az intézmények jelenlegi gazdálkodásáról ugyan nincsenek hiteles adatai, de attól tart, hogy romlott a helyzet, ezért az új adatokat tartalmazó eljárással pontos képet kaphatnak az intézmények gazdálkodásáról, így időben megtörténhet a szükséges módosítás. Ennek nem az idei teljesítménylimit bevezetése az egyetlen oka (a tb a múlt évi teljesítmények 98 százalékát vette az idei finanszírozás alapjául, az ennél többet gyógyítóknak sávos rendszerben, degresszív működési költségvetés jár), hanem a mögötte lévő tényleges teljesítmény. A jelek szerint a tisztességesen gazdálkodóknak az idén valóban csökkent a tb-bevételük, szemben azokkal az intézményekkel, amelyek tavaly „felpörgették” a betegforgalmat és a 98 százalékos finanszírozás nem okoz gondot.
Az EGVE elnöke utalt arra is, hogy jól járt az a 30 kórház, amely 2002-ben 2,8 milliárd forint konszolidációs hitelt kapott a költségvetéstől, ám a többiek saját megszorító intézkedéseikkel próbálnak úrrá lenni a bajokon.
A közelmúltban elkészült kórházi helyzetfelmérésből az is kiderült, hogy a 148 kórházból 38-nak nőtt a határidőn túli tartozása, s a kórházak felének van lejárt határidejű kiegyenlítetlen számlája. Az intézmények közül 109-nek nincs 30 napon túli tartozása. A vizsgálat szerint a 2002-es év kivételével, amikor meghirdetette a kormányzat az adósságkonszolidációt, 1997 és 2003 között növekvő trend jellemezte a szállítói kötelezettségek alakulását.
Az is kiderült, hogy a legrosszabb helyzetben az orvostudományi egyetemek, közöttük is a budapesti van. A négy egyetem 2,7 milliárdos határidőn túli tartozásának 67,3 százaléka a fővárosi Semmelweis Egyetemet terheli. Ennek fő oka az elavult ingatlan- és szakmai struktúra, de a szakértők szerint közrejátszik a párhuzamos klinikák és tanszékek fenntartása is. A kettős tulajdonlás sem kedvező, a gyógyítási tevékenységet ugyanis az egészségügyi, az oktatásit az oktatási tárca felügyeli. Ehhez adódik még a költséges a tudományos kutatás. Az adósság-összetétel megállapításához nélkülözhetetlen az egyetemek hármas feladatának költségeit külön vizsgálata. (Világgazdaság)
Meglepő kijelentést tett az iráni elnök














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!