Tetemesen eladósodott kórházak országszerte – többmilliárdos tartozás

Júliustól vizsgálják a kórházak gazdálkodását, hogy az észlelt pénzügyi bajokat időben orvosolhassák. Úgy tűnik, a legrosszabb helyzetben a fővárosi egyetem van, a legutóbbi felmérés szerint 6,4 milliárd forint az intézmények adóssága. A tulajdonosok tavaly 38,6 milliárddal támogatták kórházaikat.

MNO
2004. 06. 22. 7:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint 6,4 milliárd forint volt a kórházak múlt év végi, fizetési határidőn túli tartozása – derül ki a szaktárca által összesített felmérésből, ami az előző évhez képest 8,9 százalékkal nagyobb összeget tesz ki. Ennél is nagyobb mértékben 24 százalékos növekedést mutat a fekvőbetegeket gyógyító intézmények összes szállítói állománya a múlt év végi 26 milliárd forinthoz képest.

A gyógyintézmények gazdasági, pénzügyi és infrastrukturális helyzetéről ma tájékoztatják a parlament egészségügyi bizottságát a kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági vezetők Egyesületének (EGVE) vezetői, ahol arról is szó lesz, hogy az 1997 óta félévente végzett vizsgálatokat júliustól a negyedévenkénti monitorozással váltják föl. Az EGVE elnöke, Ari Lajos kifejtette, neki az intézmények jelenlegi gazdálkodásáról ugyan nincsenek hiteles adatai, de attól tart, hogy romlott a helyzet, ezért az új adatokat tartalmazó eljárással pontos képet kaphatnak az intézmények gazdálkodásáról, így időben megtörténhet a szükséges módosítás. Ennek nem az idei teljesítménylimit bevezetése az egyetlen oka (a tb a múlt évi teljesítmények 98 százalékát vette az idei finanszírozás alapjául, az ennél többet gyógyítóknak sávos rendszerben, degresszív működési költségvetés jár), hanem a mögötte lévő tényleges teljesítmény. A jelek szerint a tisztességesen gazdálkodóknak az idén valóban csökkent a tb-bevételük, szemben azokkal az intézményekkel, amelyek tavaly „felpörgették” a betegforgalmat és a 98 százalékos finanszírozás nem okoz gondot.

Az EGVE elnöke utalt arra is, hogy jól járt az a 30 kórház, amely 2002-ben 2,8 milliárd forint konszolidációs hitelt kapott a költségvetéstől, ám a többiek saját megszorító intézkedéseikkel próbálnak úrrá lenni a bajokon.

A közelmúltban elkészült kórházi helyzetfelmérésből az is kiderült, hogy a 148 kórházból 38-nak nőtt a határidőn túli tartozása, s a kórházak felének van lejárt határidejű kiegyenlítetlen számlája. Az intézmények közül 109-nek nincs 30 napon túli tartozása. A vizsgálat szerint a 2002-es év kivételével, amikor meghirdetette a kormányzat az adósságkonszolidációt, 1997 és 2003 között növekvő trend jellemezte a szállítói kötelezettségek alakulását.

Az is kiderült, hogy a legrosszabb helyzetben az orvostudományi egyetemek, közöttük is a budapesti van. A négy egyetem 2,7 milliárdos határidőn túli tartozásának 67,3 százaléka a fővárosi Semmelweis Egyetemet terheli. Ennek fő oka az elavult ingatlan- és szakmai struktúra, de a szakértők szerint közrejátszik a párhuzamos klinikák és tanszékek fenntartása is. A kettős tulajdonlás sem kedvező, a gyógyítási tevékenységet ugyanis az egészségügyi, az oktatásit az oktatási tárca felügyeli. Ehhez adódik még a költséges a tudományos kutatás. Az adósság-összetétel megállapításához nélkülözhetetlen az egyetemek hármas feladatának költségeit külön vizsgálata. (Világgazdaság)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.