Tüzes hangulat: Romániával osztozunk a pálinkán?

Ismételten tüzessé vált a hangulat a pálinka, pontosabban az ezen elnevezés használatának joga körül. Értesüléseink szerint Románia szeretné elérni, hogy használhassa a pãlinca elnevezést, és ebben a törekvésében úgy tűnik, a Külügyminisztérium is támogatja.

A Magyar Nemzet tudomása szerint ezen névhasználat engedélyezéséről a közelmúltban két tárcaközi egyeztetést is tartottak, amelyeken részt vettek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Igazságügyi Minisztérium (IM) képviselői is. Az agrártárcát Vajda László főosztályvezető, a külügyit Gottfried Péter államtitkár, valamint Györkös Péter és Szabó Sándor főosztályvezetők képviselték.

A lap úgy tudja, hogy az egyeztetéseken az FVM és az IM is azt az álláspontot képviselte: nem szabad megengedni, hogy Románia levédethesse a pãlinca elnevezést. A külügyi érvelések között azonban szerepelt, hogy ha nem sikerül a tárcáknak megegyezniük, akkor az ügy az Országgyűlés elé kerül. A kérdésben a lap megkereste az összes érintett minisztériumot. Az FVM megerősítette az egyeztetés tényét, de további, érdemi információk közlésétől elzárkózott. A Külügyminisztérium illetékese csupán annyit közölt: tévesek értesüléseink.

A Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója, Nagy András lapunknak elmondta, hogy ők is értesültek a román törekvésekről. Megkerestük az Európai Italgyártók Szövetségét – mondta Nagy András –, kérve, hogy ne engedélyezze a román pãlinca név levédését, hiszen az nagyon hasonlít a magyar pálinkára. A különbséget ugyanis a külföldi fogyasztók nem tudják majd megkülönböztetni. Győry László, a szakmai szövetség tanácsadója emlékeztetett, hogy az uniós csatlakozási szerződésünkben is rögzítették a feltételeket, amelyek teljesülése mellett minősülhet a szeszes ital pálinkának.

A pálinka elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja, s a szakma mindent elkövet annak érdekében, hogy a pálinka hungarikumnak minősüljön. Ha a Külügyminisztérium mégis elérné törekvéseit, akkor módosítani kellene csatlakozási szerződésünket, ami komoly procedúrával járna, és szakmai szempontból kapitális hiba lenne – mondta Győri László, aki ehhez kapcsolódóan megjegyezte: a KüM sem mehet az uniós csatlakozási szerződéssel szemben.

Emlékezetes, hogy az EU Portugália szorgalmazására a közelmúltban rendelte el, hogy a kékoportó elnevezést csak Portugáliában készült borok esetében alkalmazhatják. A tokaji név esetében sem sikerült átütő sikert elérnie Magyarországnak. A régóta húzódó névhasználati vitát úgy sikerült lezárnunk, hogy elismertük: Szlovákia 565 hektáron termelhet tokaji bort. A vita során sokat citált 1908-as bortörvény szerint azonban valamivel több mint 160 hektár került északi szomszédunkhoz az eredeti tokaji borvidékből.