A Microsoft kísérlete Kínában

Messze, távol a hideg Seattle városától, a glóbusz másik fertályán, van egy különleges laboratórium, ahol a logisztikai álmok valósággá válnak. A híres-neves Microsoft laboratóriuma ez; mondják, az óriás-cég ázsiai központjában óriási az elszántság és az akarat is a sikerhez.

Nyüzsögnek a kutatók, vibrál a levegő, serény a munka. A pekingi laboratórium modell a kínaiaknak, lényeges hely a Microsoftnak.

„Nekünk, kínai embereknek, az egész kínai iparnak ez teljesen újfajta munka. Immár nem cipőket, fehérneműket, vagy bambusz-szőnyeget gyártunk, hanem tudományos és logisztikai portékákat” – mondja, nem kis büszkeséggel Harry Shum, a laboratórium vezetője a massachusettsi Technology Review című szakfolyóirat munkatársának. És hozzáteszi még, ugyancsak büszkeségtől dagadó kebellel: az újfajta munkához diplomás dolgozókat is képeznek, a híres-neves massachusettsi MIT-en.

„Nekünk ez a pekingi laboratórium alapvető fontosságú a cég világot átfogó stratégiája szempontjából s egyúttal kísérleti terep ahhoz is, vajon meg tudjuk-e vetni lábunkat tartósan Ázsiában is?” – ezt pedig Rick Rashid, a Microsoft kutatási részlegének alelnöke mondja, szintén a Technology Review munkatársának. Ő pedig azt teszi hozzá, hogy tapasztalataik szerint a kínaiak alapvetően más, az európaitól és amerikaitól rendkívül eltérő szemlélettel közelítenek meg bizonyos problémákat, és ez nemegyszer sokkal jobb, hatékonyabb eredményeket hoz, mint amire bárki is számítana.

A Microsoft tehát terjeszkedik. Ez nem újdonság. Kínai kezdeményezését azonban még Amerikában is meghökkenéssel figyelik. Igazi ugrás ez ugyanis az – ismeretlenbe. A cégnek legelébb a kínai egyetemi közeg bizalmát kellett megszereznie, azután az üzleti körökét is. Az egyetemek irányítói ugyanis biztosak akartak lenni abban, hogy az amerikai óriásvállalat kezdeményezése nem egyszerűen csak arra irányul, hogy kiválogassa és elhalássza a legjobb szakembereket, akár el is szigetelve őket a kínai tudományos élettől; az üzleti világ szereplőit pedig azért kellett megnyugtatni, hogy a Microsoft nyitott partnerként lesz jelen, megosztja kutatási eredményeit-tapasztalatait a helybéliekkel, engedélyezi és segíti is a nála dolgozó kínai kutatók és számítástechnikai szakemberek publikációit.

Mindez így is történt. A pekingi Microsoft-labor alapkutatásokkal foglalkozik, munkatársai tavaly 750 (!) tudományos cikket publikáltak, és sok-sok szabadalmat védettek le. A sokakat meglepő siker kulcsa? Az erőskezű és ötletgazdag vezetés és a fiatal kínaiak tehetsége – elemzi az elért eredményeket Ted Adelson, a MIT egyik szakembere. Aki egyébként egyúttal jó néhány kínai diákot is tudhat hallgatóinak sorában. Állítólag valamennyien a pekingi Microsoft-laborba készülnek vissza…Hogyisne: a munka különlegesen érdekes, a fizetések – kínai viszonyok közepette – igencsak jók, és a labor társadalmi presztizse máris nagy. „A kínaiak csaknem mindig visszatérnek a hazába, tanuljanak bárhol is; akár az Egyesült Államokban, akár másutt! Hazatérnek, hogy hazahozzák a tudást, itt hasznosítsák a tanultakat…” – mondja Harry Shum.

Ugyanakkor ez a pekingi laboratórium segíti a Microsoftot is. S nem „csak” abban, hogy megismerje az ázsiai piaco(ka)t, hanem hogy felkutassa ezt a piacot, feltérképezze, mivel is rukkolhat elő? Például Kínában?! Nos, Bill Gates cége máris készülődik, hogy a mobiltelefonokon eszközölhető multimediális kommunikációs szolgáltatásokkal elsőként legyen jelen az egyre nyitottabb kínai piacon és társadalomban. S ez nem is kis biznisznek ígérkezik. Kínában ugyanis több mint 240 millió mobiltelefon üzemel és felmérések szerint a kínaiak gyakrabban „mobiloznak”, mint például az amerikai vagy európai maroktelefonosok. Sőt: Si Peng-li, a Microsoft-labor internetes csoportjának vezetője szerint hazájában sokkal jobban hódolnak a divatnak – jelen esetben a mobiltelefon divatjának –, mint bárhol másutt a világon és a mobilt nem egyszerűen csak telefonálásra használják, hanem multimédiás játékokra, vagy éppenséggel zenehallgatásra is. Hiába, a hosszú-hosszú elzártság a világtól így „bosszulja meg” magát...

A Microsoft jövője Kínában hát nem is annyira a kínaiaktól függ majd. Sokkal inkább attól, vajon Bill Gates vállalatának lesz-e kapacitása e jelenlétre? Lesz-e (pénzügyi és logisztikai) ereje a speciális oktatás megerősítésére, a fiatal kínaiak technikai-műszaki képzésére, helyben, a beszállító vállalatok bátorítására, szintén helyben, az ésszerű kereskedelmi beruházásokra és a gazdasági növekedés-gyarapodás előmozdítására, ugyancsak Kínában…?

S ha lesz minderre erő és akarat, akkor meglehet, fennmarad a manapság használatos becenév is a pekingiek körében: Gates-fiúk… Így illetik tudniillik a kínaiak – némi csodálattól és elismeréstől sem mentesen – a fiatal kínai számítógépes szakembereket...