Család és karrier

A francia és az angol munkavállalók szerint jó időbeosztással, nagy energiaráfordítással megoldható a szakmai és a privát élet összehangolása. A magyarok jóval borúlátóbbak e tekintetben, többen a legnagyobb akadályt az állami támogatás elégtelenségében látják – világít rá egy friss felmérés.

A francia munkavállalók 72, az angol munkavállalók 60 százaléka véli úgy, hogy jó időbeosztással, nagy energiaráfordítással összeegyeztethető a család és a karrierépítés – derül ki a Jobpilot állásportál-hálózat legfrissebb felméréséből. Az online kérdőívet összesen közel négyezren töltötték ki Európa kilenc országában, köztük Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban, Magyarországon, Nagy Britanniában, Németországban, Svájcban.

Az osztrák és a cseh dolgozók illetve álláskeresők többsége (55, illetve 52 százaléka) ugyancsak lehetségesnek tartja a szakmai és privát élet összehangolását, a németek 52 százaléka viszont már úgy gondolja, hogy az egyik szülőnek fel kell hagynia a karrierépítéssel. A femérés szerint a magyar munkavállalók még a németeknél is borúlátóbbnak bizonyultak, mert csupán 40 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a karrier és család nem zárja ki egymást. A magyar válaszadók közül említették egyébként a legtöbben, hogy az állami támogatás elégtelensége jelenti ebben a legnagyobb gátat.

A karrier és a család összeegyeztethetősége leginkább a nőket érinti. Míg a nyugati országokban egy-két évtizeddel ezelőtt a munkaerőpiac 20-30 százalékát tették ki a nők, addig ma ez az arány átlagosan eléri az 50 százalékot. Egyre több nő vállal munkát, e téren az EU tagállamai közül Svédország áll az első helyen, mert itt a nők 69 százaléka dönt a munka mellett, míg például Spanyolországban csak 33 százalék. Hazánkban a nők 48,6 százaléka végez kereső tevékenységet, és ezzel a munkaerőpiacon 41 százalékban képviseltetik magukat. A nők iskolai végzettsége folyamatosan emelkedik. Miközben a közgazdasági egyetemeken tanulók fele, a jogi karokra beiratkozottak 53 százaléka, a közgazdasági főiskolákon tanulók átlagosan 68 százaléka, az államigazgatási főiskolán tanulók 69 százaléka nő, addig arányuk a mezőgazdasági és a műszaki egyetemeken lényegesen alacsonyabb. Nem véletlenül nőtt jelentősen a vezetők körében a nők aránya.

Noha a második világháború óta a nők egyenjogúságát és esélyegyenlőségét törvényekben és nemzetközi egyezményekben is szabályozzák, ma is gyakran szembesülnek diszkriminációval a munkaerőpiacon. Az Egyesült Államok legnagyobb áruházláncát például 1,6 millió jelenlegi és volt női alkalmazottja pereli be, mert alulfizették őket és hátrányt szenvedtek az előléptetéseknél. A felmérések szerint az országban a férfiak jövedelmének 77 százalékát kapják meg a nők, negyven éve ez az arány még csak 59 százalék volt. Hasonló okok miatt perlik női dolgozói a Morgan Stanley Bankházat is.

Miközben a nők folyamatosan „előretörnek„ a munkaerőpiacon, kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez az új szerep veszélyezteti a család intézményét. Minél magasabbra jut valaki a ranglétrán, annál inkább meg kell felelnie az egyre több és nehezebb kihívásnak, ami több munkával és kevés szabadidővel jár. A szakemberek a női munkavállalással összefüggésbe hozzák a házasságok megromlását, a válások, a sérült gyerekek számának emelkedését. Míg a hatvanas években a fejlett országokban egy anya átlagosan 2,5-3 gyermeket szült, ma egyre elterjedtebb az egygyermekes családmodell. Egy felmérés szerint minden ötödik, angol nő a karrierje érdekében inkább nem vállal gyereket.

Mindennek ellenére sok cég törekszik arra, hogy családbarát környezetet alakítson ki, hazánkban is találhatunk olyan vállalatokat, amelyek a fiatal anyákat részmunkaidőben foglalkoztatják.

jobpilot.hu, Figyelőnet, Népszabadság