Egy magyar asszony fényképei Schröder apjáról

Apjáról kapott fényképeket Schröder egy magyar asszonytól – A kancellár nem akart felhajtást az erdélyi látogatás körül – A liberális lap emlékeztet: a kancellár apja Wehrmacht-katona volt – Részleges beismerő vallomást tett az 1991-es budapesti merénylet elkövetésével vádolt Andrea Klump.

Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)

A berlini lap Sír a Kárpátok peremén címmel küld tudósítást Schröder azon kísérletéről, hogy mezőcsáni látogatásával megpróbáljon emberarcúnak tűnni, s némi szánalmat keltsen maga iránt. A lap beszámol arról, hogy egy ötven év körüli, vörös hajú asszony megpróbált egy fényképekkel teli borítékot Schröder kezébe nyomni. Miután képtelen volt keresztülfurakodni a fényképészek és biztonsági emberek tömegén, végül az egyik testőrnek adta a borítékot. A fényképeken Fritz Schröder látható, aki Kolozsváron néha találkozott a borítékos hölgy, a magyar Berényi Auróra nagynénjével. A román újságok arról spekuláltak, hogy mennyire volt „komoly” kettejük barátsága.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

Szintén Schröder erdélyi vizitjéről ír a baloldali Süddeutsche Zeitungban Götz Aly Kancellár az apja sírjánál című cikkében. Az ismert baloldali történész emblematikus írásában azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy szabad-e egyáltalán kegyelettel gondolni egy Wehrmacht-katonára. Amikor Fritz Schröder 1944. október 4-én elesett, alig töltötte be 32. életévét. A keleti frontot végigcsinálta, és a tizedesi rangot is elérte. Ez egy segédmunkástól, aki a piacokon alkalmi munkával tartotta fenn magát, nem volt kevés. Apja sírjának meglátogatásával Schröder a kancellárok generációváltását is szimbolizálja. Amíg Helmuth Schmidt tisztként szolgált, a puha Helmuth Kohl 14 esztendősként éli meg, hogy bátyját fiatal ejtőernyősként a halálba küldik. Mint azt Fritz Schröder fia pontosan tudja, a rohamsisakos generáció totális veresége teremtette meg az előfeltételét a mai németek szabadságának és boldogságának. A Wehrmacht katonái nem a hazájukért vagy a szabadságért estek el – zárja fejtegetését Aly, aki mégis humánus tettnek nevezi Gerhard Schrödernek a sírnál látogatását.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

Ugyanezen téma kapcsán A kancellár kerüli a kamerákat című cikkben a következők olvashatók. Amennyiben hihetünk Schröder környezetének, a média mezőcsáni kezelése komolyan foglalkoztatta. A kancellár nem szeretett volna olyan képeket, melyek az apja sírja mellett mutatják, – nem utolsó sorban azért – mert nem kívánta magát kitenni annak a vádnak, hogy a látogatást a mostani belpolitikailag nehéz időkben, pusztán érzelmes tudósítások céljából rendezte meg. Miután nem lehetett kizárni, hogy itt vagy ott egy paparazzo elbújik, ezért Schröder gondolkodott azon is, hogy az egész mezőcsáni látogatást lemondja.

Handelsblatt (handelsblatt.com)

A gazdasági napilap Andrea Klump részleges beismerő vallomást tett a magyarországi merényletről címmel tudósít az egykori RAF terroristanő perének fordulatáról. Meglepő módon a Vörös Hadsereg Frakció egykori terroristája részleges beismerő vallomást tett az 1991-es magyarországi robbanóanyaggal elkövetett merényletről. A 40 esztendős nő elismerte a stuttgarti tartományi bíróság előtt, hogy tudott a 31 zsidó kivándorlót szállító busz ellen tervezett merényletről. Klump csütörtöki nyilatkozatában visszautasította, hogy ő részt vett volna a merényletben, ugyanakkor elismerte, hogy segített élettársának Horst Meyernek a logisztikai előkészítésben. Összesen hat szobát bérelt Budapest belvárosában, és vezette a háztartást. Számára világos volt, hogy ezzel Meyert és a tervezett merényletet segíti. A robbanóanyagot azonban nem látta. 1991. december 23-án egy 25 kilónyi robbanóanyaggal megrakott személyautót robbantottak fel egy 31 zsidó kivándorlót szállító busz közelében. A detonáció – a távirányító hibája miatt – túl korán következett be, így a busz helyett az azt felvezető rendőrségi járművet érte a robbanás ereje. A robbanás következtében két rendőr súlyosan, négy kivándorló könnyebben megsebesült. A tettet akkor a palesztin Jeruzsálem felszabadításáért mozgalom vállalta magára. Klump korábbi vallomásával ellentétben ismert, hogy már 1991. szeptemberében Magyarországra utazott ,és három hónapot töltött a fővárosban. Tudomása volt arról, hogy Meyer milyen feladatot kapott a palesztinoktól. Miután ő maga nem kívánt a merényletben részt venni, ezért annak pontos időpontjába nem avatták be, s Meyer tanácsára a robbantás előtt néhány nappal visszatért akkori lakhelyére, Belgrádba. Meyer és Klump nyomára 1999-ben, Bécsben bukkant a rendőrség. Meyer a letartóztatáskor kirobbant tűzharcban meghalt. Klump jelenleg kilenc esztendős börtönbüntetését tölti egy 1988-as spanyolországi NATO objektum elleni merényletkísérletben való részvétele miatt.