Élelmezési válság fenyegeti Kínát

A lakosság növekedése és a termőterület csökkenése miatt Kína egyre több élelmiszert kénytelen vásárolni külföldön. Az 1,3 miliós ország elsősorban búzát importál, de a jövőben kukoricát és rizst is vehet. Egy-két éven belül Kína lehet a világ legnagyobb gabonaimportőre.

MNO
2004. 08. 24. 7:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Élelmezési válság fenyegetheti Kínát a legutóbbi időszak adatai alapján. A gabonatermés 1998 óta évről évre csökken, az idén az első félévben az ország 4,1 millió tonna gabonát importált, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban.

Kína már nettó importőr a mezőgazdasági termékek piacán: 2004 első félévében 14,35 milliárd dollár értékben vásárolt külföldről élelmiszert, ez 62,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az ágazat exportjának értéke ez idő alatt csak 11 százalékkal, 10,62 milliárd dollárra gyarapodott. Ilyen mértékű agrárdeficitre még soha nem volt példa az ázsiai országban. Az ország fő élelmiszer-szállítói az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.

A helyzet nem csak a lakosság számának gyors növekedése miatt alakult így. A vízellátás vészesen romlik: csökken a talajvízszint, számos folyót kiszáradás fenyeget, a meglévő vízforrások mind szennyezettebbek. Megfogyatkozott a művelhető földterület is: évente 10–20 millió kínai költözik be a városokba, az ipari parkoknak, a gyors ütemben kiépülő út- és vasúthálózatnak is hely kell – mindezek nyomán 2003-ra 1996 óta 6,7 millió hektárral, 123,4 millió hektárra zsugorodott a megművelt területek nagysága. Kína leginkább búzát importál, de a következő években már rizst és kukoricát is vehet – nyilatkozta Lester Brown, az Earth Policy Institute Kína-szakértő elnöke. Véleménye szerint egy-két éven belül Kína 30–50 millió tonna gabonát is vásárolhat külföldön, többet, mint bármely más ország.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) legújabb jelentése szerint a tavaly 9,1 százalékkal bővülő gazdaság is lefékeződhet. Az ADB ez évre 8,8 százalékos, jövőre 7,8 százalékos kínai GDP-növekedést prognosztizál.

Forrás: Napi Gazdaság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.