Ötezer sisaktól az orosz vagyon elkobzásának ötletéig – így lovalta magát Európa a háborúba

Fegyverek, Kijev mindennapos kiadásának fedezése, Ukrajna (a legújabb amerikai stratégiai dokumentum szerint 2027-es!) gyorsított uniós csatlakozásának előkészítése – immár több száz milliárd euróra rúg az a számla, amellyel Brüsszel eddig is támogatta Ukrajnát, vagy elkötelezte magát a jövőbeni segítségnyújtásra. Ursula von der Leyen brüsszeli bizottsági elnök ugyanakkor az EU-ban fellelhető orosz vagyon felhasználásának tervével egyelőre csatát veszthetett.

Patriot rendszer Ukrajnában Forrás: AFP

A 2022-es ukrajnai orosz invázió előestéjén Németország ötezer katonai sisakot ígért Ukrajnának – ezzel a tétova segítséggel támogatta annak idején Kijevet. Vitalij Klicsko korábbi világbajnok bokszoló, Kijev polgármestere ezt akkor így kommentálta: „Miféle segítséget fognak ezután küldeni? Párnákat?”

Fotó: SIMON WOHLFAHRT / AFP

Ma, csaknem négy év elteltével az európai viták ott tartanak, hogy a háborúpárti Brüsszel mintegy kétszázmilliárd eurós, főleg Belgiumban elhelyezett orosz vagyont foglalna le, illetve használna fel egyfajta ukrajnai orosz háborús jóvátétel előlegeként – ez az európai tőkepiaci stabilitás és jogbiztonság szempontjából önmagában és bizarr elképzelés, a jelenleg az oroszoknak kedvező fronthelyzetet tekintve pedig különösen az. 

Több ország, köztük hazánk, Belgium és Szlovákia tiltakozását látva ugyanakkor az Európai Bizottság egyelőre meghátrálhatott: Orbán Viktor kormányfő szerdai közlése szerint az orosz vagyon felhasználásának tervét Brüsszel tervével ellentétben mégsem tették fel a csütörtökön kezdődő EU-csúcs napirendjére. 

Az eddig milliós nagyságrendben áldozatokat szedett orosz–ukrán háború négy éve alatt Európa irdatlan összegeket költött már Ukrajnára, összesen mintegy 187 milliárd euró értékben. Ebből mintegy 66 milliárdot fegyverekre és egyéb katonai segítségre, a többit egyéb támogatásra költötték, ehhez a befagyasztott orosz vagyon hozamát is felhasználva. (Magyarország ebből mintegy 106 milliárd forintnyi humanitárius segély adott, főleg menekültek ellátására – közölte két hónapja Rétvári Bence belügyi államtitkár.)

Uniós léptékkel is hatalmas kifizetések 

Az Ukrajnába küldött teljes európai összeg mérete 

* több mint a fele annak, mint amennyit az EU tizenöt év leforgása alatt az euróövezet legnagyobb mentőcsomagjaként nyújtott az Ukrajnával ellentétben uniós tag Görögországnak 

* a háromszorosa annak a 65 milliárdnak, ami Németországban költségvetési és politikai válságot okozott 

* egy évre nagyságrendileg megfelel az EU közös költségvetésének, amelyhez pedig a következő hétéves ciklusra kifejezetten Ukrajnának címkézve további százmilliárd eurót, de bújtatva százmilliárdokat lehet pluszban hozzászámolni (ez hátrányos helyzetbe hozza a jelenlegi EU-tagokat, köztük a magyar gazdálkodókat)

* a négyszerese annak a 44 milliárd eurós összegnek, ami francia kormányválságot idézett elő és Francois Bayrou kormányfő bukásához vezetett 

Bumerángként visszacsapó szankciók 

Az Európai Unió meglepetéssel tapasztalta, hogy az Oroszországgal szemben a háború miatt bevezetett szankciók, amelyeknek immár a huszadik körénél tartanak, nem vezettek eredményre, nem roppantották össze Vlagyimir Putyin elnök rendszerét, és nem késztették a háború befejezésére sem.

Ezért Brüsszelen „Ukrajna-pánik” lett úrrá, és miközben az EU orosz számítások szerint 1600 milliárd eurót bukott a szankciókon.

Brüsszelben már tavaly ötszázmilliárd eurós védelmi fejlesztésben gondolkodtak – noha erre Európának erre nyilvánvalóan nincsen pénze, ez hitelfelvétel nélkül nem lehetséges. 

Mindeközben Donald Trump ismételt hatalomra jutásával, az amerikai külpolitika változásával és a washingtoni pénzcsapok elapadásával párhuzamosan Európa elkötelezett Ukrajna fegyveres támogatása, ezzel pedig a háború folytatása mellett. Mégpedig annak ellenére, hogy a kelet-ukrajnai front idén alapvetően az orosz félnek kedvezett. A háború meghosszabbítása Ukrajna szempontjából azzal a kockázattal jár, hogy a jövőben még több területről kell majd lemondania, mint az a jelenlegi harci helyzetből következne. 

„Eltűnő” támogatások 

Az EU eddig 66 milliárd euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, miközben az egész kijevi rendszert megrendítette a tovagyűrűző „aranyvécés” korrupciós botrány, amely Volodimir Zelenszkij elnök hatalmát is tovább gyengítette. Magyarország azt követeli: Kijev számoljon el az eddig kapott uniós forrásokkal. 

Egyes források szerint százmilliárd euró tűnhetett el kézen-közön a korrupció révén a külföldi támogatásokból.

Ez különösen igaz lehet a fegyverekre. 

Az EU eddig 66 milliárd eurós katonai támogatást nyújtott a háborús országnak. A fegyveradományok több mint felét nem készleten lévő eszközök, hanem új beszerzések teszik ki, márpedig jelentős részben ezek amerikai gyártóknak hoznak hasznot.

A jelentősebb fegyvertámogatások között 

* Németország eurómilliárdokkal támogatja Ukrajna védelmét. Friedrich Merz kancellár legutóbb, novemberben is elkötelezte magát az ország korszerű fegyverrendszerekkel való felszerelése mellett, ugyanakkor az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépek szállításáról, amely a német politikában is komoly hullámokat keltett, továbbra sincs konkrétum. 

* Az ukrán és a francia elnök novemberben száz Rafale harci gép, illetve légvédelmi rendszerek szállításáról egyezett meg – ez tízmilliárd dolláros nagyságrendű kiadás lehet. 

* (Az EU-n kívüli) Nagy-Britannia korábban Storm Shadow típusú manőverező robotrepülőgépekkel látta el Ukrajnát, amelyeknek 550 kilométer a hatótávolságuk. 

Katonai szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy akármilyen „csodafegyver” tudna-e érdemben változtatni a háború menetén Kelet-Ukrajnában – mármint a Nyugat közvetlen katonai szerepvállalása, azaz lényegében a harmadik világháború kirobbantása nélkül.