Elrabolták Munch festményeit

Nem védte biztonsági rendszer az oslói Munch Múzeumot, így történhetett meg tegnap, hogy fényes nappal könnyűszerrel ellopták a világhírű norvég festő Sikoly és Madonna című képeit. A rablóknak azonban nem lesz könnyű túladni a festményeken, mivel azok ismertek, és értékük felbecsülhetetlen.

Fényes nappal rabolták el Edvard Munch, a világhírű expresszionista norvég festő Sikoly és Madonna című képét az oslói Munch Múzeumból vasárnap. A rablók fegyvert fogtak a személyzetre, a földre kényszerítették egyiküket, a bejárathoz közel kállított festményeket gond nélkül leszakították a falról, majd egy sötét színű Audival távoztak a felbecsülhetetlen értékű festményekkel együtt. A rendőrség negyedóra múlva érkezett a helyszínre.

Az NTB norvég hírügynökség úgy tudja, a hatóság megtalálta az egyik kép keretét ott, ahol egy szemtanú szerint az autó várakozott. Sok látogató megrémült, azt hitték, terrortámadás érte őket. – Láttam amint az egyik férfi fegyvert tart az egyik alkalmazott fejéhez. Látni azt, hogy itt Oslóban fegyvert használnak, többünket sokkolt – mondta egy 63 éves amerikai turista. Egy 22 éves német látogató ekképpen írta le, amit a rablás során átélt: – Néhány ember a földön feküdt, nem tudom, hogy kényszerítették-e őket, vagy a félelemtől tették ezt. Majd láttam egy álarcot viselő férfit átsietni a múzeum termén.

Szakértők szerint a két remekmű olyannyira ismert, hogy eladhatatlan a műkincspiacon, ezért nincsenek biztosítva a képek és nincs biztonsági berendezéssel felszerelve a múzeum, mert a hatóságok szerint elképzelhetetlen, hogy ezeket a festményeket bárki is el akarná tulajdonítani.

A norvég Edvard Munch (1863-1944) az expresszionizmus első képviselője volt, aki azt az életérzést fogalmazta meg a festészetben, amelyet az irodalomban a századvégi skandináv írók. Művészetét szorongás, elvágyódás, pszichotikus pesszimizmus, borzalomlátás jellemezte. Az 1885-1886-ban festett A beteg kislány című alkotása már jól mutatta, hogy a francia iskolázottságot a pszichológiai ábrázolással kívánta összekötni.

Munch fő témája az asszony és a férfi tragikus kapcsolata, amely a skandináv irodalomnak is kardinális témája – de az irodalmias téma nélküli képei is borzalmat, tragédiát sugallnak. Jelképei többnyire erotikus töltésűek, a freudizmus illusztrációjának is minősíthetők.

Sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma. A képet 1893-ban festette, négy példányban készítette el. Három példány a Munch Múzeum tulajdonában volt a rablás előtt, kettőt raktárban őriznek. Az oslói Nemzeti Galériában látható a leghíresebb példány , amelyet egyébként 1994-ben, a lillehammeri téli olimpia nyitónapján ugyancsak elloptak. A festmény három hónap múlva egy szállodából került elő.

Forrás: Reuters, Népszabadság