A nyújtott hitel mértéke minden országban elmarad a meghitelezett lakóingatlan értékétől, aminek elméletileg két oka van: a bankok így kívánnak védekezni a csökkenő ingatlanárak kockázata ellen, továbbá így kívánnak fedezetet teremteni a zálogtárgy esetleges értékesítésekor keletkező költségekre vagy veszteségekre.
A magyar bankok a forgalmi érték és a hitelbiztosítéki érték (loan-to-value ratio, LTV) közötti különbség fő okaként jellemzően azt jelölik meg, hogy az adós nem fizetése esetén az ingatlant általában lakottan kell eladniuk, ami az elérhető piaci értéket nagymértékben csökkenti – áll a tanulmányban.
A magyar lakáspiacon évtizedes depressziót követően 2000-ben 80-90 százalékot elérő árrobbanás alakult ki, majd két éven keresztül 5 százalék körüli áremelkedés volt. 2003-ban a támogatott lakáshitelezés ismét megtolta a fővárosi lakáspiacot, amelynek nyomán az árak kevéssel 10 százalék fölötti mértékben emelkedtek.
A tanulmány szerint a lakástámogatási rendszer tavalyi, kétszeri szigorítását követően 2004-2005-re piaci elemzők újra mérsékelt ütemű, 5 százalék körüli éves árnövekedést jeleznek előre. A legutóbbi egy-két hónapban a budapesti használt lakások kínálati árai 5-10 százalékkal estek, s nem tűnik lehetetlennek, hogy a fővárosi lakáspiacon az idei év egészét tekintve is áresés következik be.
Az elemzés szerint több oka is van annak, hogy Magyarországon alacsonyabb a hitelfedezeti ráta, mint Nyugat-Európában. Ezek egyike, hogy nálunk a lakásbérlet sokkal ritkább, bérlakáspiac pedig lényegében nem is létezik. A fedezet lakottan történő értékesítésekor így valószínűleg a veszteség is nagyobb lesz.
Nyugat-Európában a biztosítási jellegű fedezet a lakáshitelek esetében kiterjedtebb, mint Magyarországon, s ez lehetőséget nyújt az ottani bankoknak arra, hogy a fedezet értékének nagyobb részéig nyújtsanak hitelt – tartalmazza a tanulmány.
Magyarországon az átlagos lakáshitelek kamatterhe 13-14 százalék, szemben az eurótérség 5 százalék körüli kamatterhével, s az átlagos magyar jutalékteher ugyancsak jelentős mértékben meghaladja a szokásos európai szintet. Ez növeli a fedezetigényt, a zálogtárgy realizálható értékének ugyanis nem csupán a hitel tőkeösszegére, hanem a hitelköltségekre is fedezetet kell nyújtania.
A szabályozás hatása sem elhanyagolható. A magyar előírások szerint, ha a hitelből származó tőkekövetelés meghaladja a hitelfedezetül szolgáló zálogtárgy hitelbiztosítéki értékének 60 százalékát, akkor jelzáloglevél fedezetéül csak a hitelbiztosítéki érték 60 százaléka vehető figyelembe. Vagyis a bank nyújthat több hitelt is, de azt nem használhatja fedezetül, ezért elesik a jelzáloglevélhez kapcsolódó állami kamattámogatástól. (FigyelőNet)
Egyesült Államok
Rekordmennyiségű kokaint foglalt le a kolumbiai haditengerészet
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!