Hat százalék fölé, a GDP 6,1 százalékáig csúszott az államháztartás tavalyi hiánya – ez derül ki a zárszámadási törvényjavaslat egyik indoklásából. A pénzügyi tárca korábban 5,9 százalékról tett említést, ám Brüsszelnek 6,1 százalékos deficitről szóló jelentést küldtek. A magasabb deficit az idei célszám teljesítését is nehezíti.
Az utólag megemelt hiányszám azért bír különleges jelentőséggel, mert Draskovics Tibor pénzügyminiszter a tegnapelőtti, Gyurcsány Ferenc társaságában gazdasági szereplőkkel folytatott konzultáció után úgy nyilatkozott: a kormány egy év alatt 1,3 százalékponttal tudja csökkenteni a büdzsé passzívumát. Ez viszont azt jelenti, hogy a miniszter burkoltan elismerte az idei évre vonatkozó 4,6 százalékos hivatalos prognózis tarthatatlanságát, s az éves deficit a GDP 4,8 százalékára rúghat. Erre utal az is, hogy Draskovics a kiadások kézben tartásáról szólt – csak egy másik nyilatkozatában –, de nem tett említést a fő kockázati tényezőnek számító bevételek alakulásáról. Érdeklődésünkre Pichler Ferenc PM-szóvivő viszont azt mondta: a miniszter a deficitmérséklés jelentős mértékére hívta fel a figyelmet. A sajtófőnök közölte, hogy 6,1 százalékos hiányról szóló jelentést a túlzottdeficit-eljárás keretében menetrend szerint szeptember elsején közölték az Európai Unióval is.
A tavalyi magasabb deficit két további szempontból is kiemelt jelentőségű – legalábbis ami a költségvetés idei alakulását illeti. Egyrészt, a 2004-es büdzsé tervezésekor a Pénzügyminisztérium szakemberei a tavalyi folyamatokkal kalkuláltak, s az egyre csak emelkedő 2003-as hiányszám az idei célszám változtatásának valószínűségét növeli – ahogyan arra az augusztusi államháztartási adatok alapján a piaci szereplők számítanak. Másrészt a megemelt 2003-as deficitről jóval nagyobb erőfeszítéssel lehet az idei 4,6 százalékos előirányzatot teljesíteni, ami ugyancsak kétségessé teszi a célszám elérését.
Amíg tavaly mindösszesen két tized százalékponttal haladta meg az eredményszemléletű egyenleg a pénzforgalmit, addig az idén utóbbi mutat nagyobb hiányt – legalábbis a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint – a GDP 1,2 százalékával. A különbség fő oka, hogy az uniós csatlakozás miatt az importáfa-befizetések későbbre tolódtak, az elmaradás a legújabb pénzügyminisztériumi becslések szerint 210 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP egy százalékának felel meg.
Forrás: Világgazdaság

Sára Botond: Karácsony Gergely továbbra is asszisztál a jogszabálysértő állapothoz