A korábban kiemelkedően nagy állami újraelosztást megvalósító skandináv ország ma már vonzóbb székhely a holdingok számára, mint Hollandia vagy Luxemburg. Stockholm nemrég 28 százalékra mérsékelte a vállalati nyereségadó mértékét, és egyéb törvénymódosításokkal is igyekszik visszacsalogatni a tőkét. Így például adómentessé vált minden, vállalati tulajdonrészek eladásából származó bevétel, és a tőzsdén nem jegyzett cégeknek az anyavállalat felé teljesített osztalékfizetései után sem tartja a markát a kincstár. A kamatfizetések az adott vállalat eladósodásának mértékétől függetlenül teljes mértékben levonhatók az adóból. A tulajdonosoknak így lehetőségük van arra, hogy alultőkésítsék cégüket, majd a nyereséget kamatfizetés révén csökkentsék; ők maguk közben letelepülhetnek valamelyik off-shore adóparadicsomban – magyarázza Johan Rasin, a Lindebergs Grant Thornton adótanácsadó cég szakértője.
A svéd kormány amiatt került lépéskényszerbe, mert az utóbbi években érezhetően csökkent a tőkebeáramlás mértéke, és olyan hazai nagyvállalatok is külföldre helyezték székhelyüket, mint például az IKEA vagy a Tetra Pak – emlékeztet a Financial Times Deutschland. A végső lökést a részben állami irányítás alatt álló svéd posta és a Telia távközlési óriás cég adta meg, amelyek a leányvállalataik eladásából származó bevételek adómentessége érdekében Hollandiában alapítottak holdingot.
Miközben a vállalatok számára hovatovább adóparadicsommá válik a skandináv ország, a magánszemélyek jövedelemadó-terhei továbbra is kiemelkedően magasak. Ezen kismértékben változtat csak, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében Göran Persson miniszterelnök az örökösödési és az ajándékozási adók eltörlését, illetve a vagyonadó mérséklését helyezte kilátásba. A kiemelkedő jövedelmű svédek számára ezután is nagy lesz a kísértés, hogy – Björn Borgot és más hírességeket követve – külföldi adóparadicsomokba települjenek át.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Elkezdődött az érettségi: mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok
