Alaptalan rágalomnak minősítette a Tokaj Kereskedőház (TK) volt igazgatósági elnöke azokat a szocialista kijelentéseket, amelyek szerint az Orbán-kormány idején állami támogatást juttattak a miniszterelnök családjának érdekeltségébe tartozó cégnek. Szabó Csaba állítása szerint a TK soha sem volt kapcsolatban az említett céggel.
A szocialista Török Zsolt legújabb állítása szerint ugyanis a Tokaj Kereskedőház négy milliárd forintos állami támogatásból juttatott pénzt az Orbán család szőlőfeldolgozással foglalkozó vállalkozásának.
A kereskedőház volt igazgatósági elnöke szerint a szocialista politikus nincs tisztában az akkori állapotokkal.
„Jobb lenne, ha Török Zsolt inkább a tanulmányaival foglalkozna. Ez az ügy nem más, mint elterelő hadművelet a botrányos kormányzásról” – vélekedett Szabó Csaba, Tokaj Kereskedőház volt igazgatósági elnöke, aki szerint a tőkeemelés jelenleg is „benne van” a kereskedőház vagyonában, amelyet most privatizálni akar a kormány. Kijelentette: a kereskedőház sohasem kapott állami támogatást.
Szabó Csaba szerint jelentős árualapot hoztak létre az akkor megvásárolt jó minőségű szőlőből: „Abban az időben biztonságban volt a szőlő, a megvásárlás után mindenki megkapta az ellenértékét. Az akkori 70 forint körüli minimálár mára 54 forintra csökkent, ami a jelenlegi legmagasabb összeg” – közölte.
A szocialista vádakat pedig alaptalan rágalomnak nevezi, mivel semmilyen kapcsolatban sem volt a Tokaj Kereskedőház és az Orbán család érdekeltségéhez tartozó cég.
A mezőgazdasági szakember elmondta, hogy eltávolításakor, 2002-ben ötször ellenőrizték a kereskedőház gazdasági tevékenységét, amelyben semmilyen hibát, kivetnivalót nem találtak, így nem érti a baloldali vádakat. „Abban az időben 1,8 milliárd forint likvid tőke volt a számlán, ma nem kapunk tájékoztatást ebben a kérdésben” – említette.
A Tokaj Kereskedőház privatizálását pedig cinikusnak tartja: „Amikor a legnagyobb a baj, akkor a kormány a privatizációra gondol, és nem a termelőkre. A 540 ezer mázsányira becsült termésből 200 ezer marad a tőkén, ráadásul a leszüretelt szőlővel sem tudjuk, mi lesz. Márpedig ha a kereskedőhez nem veszi meg a szőlőt a gazdálékodóktól, akkor más sem” – jegyezte meg Szabó Csaba.
A szakember egyébként ésszerű megkeresésnek tartotta a települések érdeklődését a legnagyobb hegyaljai felvásárló iránt. Azzal a lépéssel pedig, hogy nem kapták meg, kilencezer hegyaljai termelő megélhetését veszélyezteti az állam. „A privatizációs törvény szerint igenis lehetőség van arra, hogy az önkormányzatok ingyenesen vehessenek át tulajdonrészt, mint a Volán-társaságok esetében. Úgy érzem, hogy a cél az, hogy a termelők szabaduljanak meg földjeiktől. Az 5200 hektárnyi terület sorsát alapvetően befolyásolja majd a privatizáció, aminek a második fordulójáról nem tudni semmit” – vélekedett.
Azért tartja különösen cinikusnak a privatizációt, mert a korábbi szőlőfelvásárlások idején levonták a termelőktől a raktározás és a feldolgozás fejlesztésére szánt összeget. Azaz: a termelők pénzéből fejlesztettek, most pedig más privatizálhat.
Szabó Csaba megjegegyezte: egy korábbi marketingfelmérés alapján külföldön a Puskás és a Tokaj szavak jutnak először az emberek eszébe Magyarországról, tehát a tájegység neve az egyik legismertebb magyar márkanév.
origo.hu
Még ma összeül a Védelmi Tanács Ukrajna miatt
