Bokros Lajos a Tisza Párt tévéjében, Kéri Lászlóval nosztalgiázott arról, milyen jól eladták annak idején a közműcégeket + videó

Megjelent Bokros Lajos, a Horn-kormány bukott pénzügyminisztere a Tisza Párt házi médiumában. Ez annak lehet az előjele, hogy Magyar Péterék valamilyen közműszolgáltatás privatizációjára és ezzel a rezsicsökkentés eltörlésére készülnek. Bokros emellett a tandíj bevezetéséről is megszólalt.

A Tisza-szigetek állandó előadójának, Kéri Lászlónak a műsorában emlékezett vissza Bokros Lajos, a magyar gazdaságtörténet egyik legsúlyosabb megszorítócsomagjának atyja a magyarokat megnyomorító programjára néhány hónappal ezelőtt – közölte az Ellenpont. Mint írták, a Horn-kormány korábbi pénzügyminisztere kormányzati tevékenységének időszakáról beszélt és azzal büszkélkedett, hogy abban az időben kezdte a baloldali kormányzat a közüzemi cégek privatizálását, azaz a közvagyon kiárusítását a külföldi befektetőknek. Szerinte ez azért volt jó, mert a nemzetközi pénzpiacok örültek a rablóprivatizációnak, és az abból befolyó pénz jót tett az ország megítélésének.

Bokros Lajos nem véletlenül minden idők egyik legnépszerűtlenebb magyar politikusa (Forrás: YouTube/Magánbeszélgetés)

Abban az időszakban privatizálták a komoly költségvetési bevételt hozó – akkori áron horribilis összegű, 4,5 milliárd dollárnyi – villany- és gázszolgáltató cégeket, ami a külpiacok megítélése szempontjából is nagyon pozitívan jött számításba – nosztalgiázott Bokros az állami közszolgáltatások szétveréséről. Az Ellenpont felidézte: a villamosenergia-ipar Horn-kormány idején végrehajtott privatizációja a magyar emberek tudatos félrevezetésével folyt. A szokásos mantrával indult: az állam rossz gazda, a költségvetési hiány magas, a közműszolgáltatók eladásával pedig biztosan megoldódnak a problémák, ami végül nem így történt.

Elkótyavetyélt bevételforrás, növekvő költségvetési hiány

Bokrosék programja Gyurcsány kormányzása idején folytatódott. 2006-ra Magyarország a külföldi szakértők szerint is túlprivatizált ország lett, a magántulajdon-állami tulajdon aránya 90-10 százalékon állt, ami normál esetben 75-25 százalék. Ennek áldozatául esett szinte valamennyi stratégiailag fontos állami vállalat, így a gáz- és villanyszolgáltatók is. Ehhez képest az akkori balliberális közgazdász és politikai elit szerint további privatizációra lett volna szükség. Erről azután beszéltek, hogy az Állami Számvevőszék adatai szerint a szocialista-szabaddemokrata kabinet 2002 és 2006 között, tehát mindössze négy év alatt összesen 1404,5 milliárd forintnyi köztulajdont adott el. Ráadásul ennek ellenére 

a költségvetési hiány a várt csökkenés helyett nőtt 6800 milliárd forinttal. Ennek egyik oka, hogy például a Bokros által említett villamosenergia-szektort úgy kótyavetyélték el áron alul, hogy még a fixen rögzített profitot is az állam garantálta.

 

Bokrosék külföldi cégeknek játszották át az árampiac nagyját

Ami az elektromos áram piacát illeti, a hazai közcélú erőművek teljesítményének 77 százalékát külföldi tulajdonú cégeknek adták el, és egy sor nagy regionális, vagy országos közműszolgáltatócég került a Horn-kormány – tehát Bokros Lajosék – döntése alapján külföldi vállaltokhoz. A főbb vállalatok:

• DÉDÁSZ Rt. – később E.ON (Dél-Dunántúl)
• DÉMÁSZ Rt. – később EDF International (Dél-Magyarország)
• ÉDÁSZ Rt. – később EDF International / E.ON (Észak-Dunántúl)
• ELMŰ Rt. – RWE, EnBW (Budapest és környéke)
• ÉMÁSZ Rt. – RWE (Észak-Magyarország)
• ELMŰ Rt. – RWE
• TITÁSZ – EON
• DÉGÁZ – Gaz de France
• ÉGÁZ – Gaz de France
• DDGÁZ – Ruhrgas
• FŐGÁZ – Westfalische Gasversorgung

A privatizációs hullám 2002 után, az újabb baloldali kormány vezetésével folytatódott tovább, a még megmaradt állami (rész)tulajdonú vállalatok értékesítésével. Ennek egyik előfutára volt a 2002-es választási kampányban Horn Gyula, aki azt jósolta, szükségszerű lesz a gázárak emelése. Erre válaszul mondta el a Tisza Pártra kemény és vastag igennel szavazó, bukott MSZP-s pártelnök Lendvai Ildikó azóta híressé vált szavait: „lassan mondom, hogy mindenki megértse, lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz gázáremelés”. 

Hazugságok hálójában

Amit Lendvai Ildikó mondott, nem bizonyult igaznak, ugyanis sok gázáremelés jött ezt követően. 

Alig néhány hónappal a választások után, 2002 július elsején már be is jelentette az újonnan megválasztott szocialista kormányzat, hogy öt százalékkal emelkednek a gázárak. Majd 2004-ben újabb jelentős, 4,5 százalékos emelést valósítottak meg, 2006-ban aztán 30 százalékkal emelkedett a gázár, 10-14 százalékkal pedig a villanyért fizetendő díj. Két év múltán, 2008-tól pedig évente többször, alkalmanként 5-10 százalékos gázáremelést hajtott végre a Gyurcsány-kormány.

A folyamatos áremelkedésnek végül a második Orbán-kormány vetett véget, amely 2013-ra jelentős, mintegy 2000 milliárd forint összértékű állami tulajdont vásárolt vissza. Ez volt az alapja a lakossági rezsiárakat megfékező rezsicsökkentés bevezetésének. Az intézkedésnek köszönhetően a magyar lakossági felhasználók fizetik a legalacsonyabb közüzemi számlákat az Európai Unióban.

Magyar Péter ott folytatná, ahol Gyurcsány abbahagyta

A Tisza Párt kiszivárgott megszorítócsomagjának az egyik központi eleme a közszolgáltatások privatizációja, vagyis az állami nyugdíj és egészségügy felszámolása, illetve magánszolgáltatókhoz juttatása. Ehhez kiválóan illeszkedik a közműszolgáltatók privatizációja, hiszen a magánosítás logikája az energiaszektorban is hasonló, mint a szociális szférában: ha magáncégek látják el az egyes szektorokat, az államnak nem kerül pénzbe, így első körben spórol. Ez azonban csak elméletben működik így, ugyanis a privatizáció, 

a profitorientált vállalkozások nyerészkedéseinek a fogyasztók, a betegek és a nyugdíjasok látnák a kárát.

Ugyanakkor a Tisza környékén gyakran hallani olyan hangokat, amelyek a rezsicsökkentés felszámolását támogatják, márpedig a közműszolgáltatók privatizálásával a rezsicsökkentés véget érne.

Erről Magyar Péter például úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés egy humbug, ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert a rezsicsökkentés csak egy bizonyos szintig van. Ez az állítás hamis, a magyar emberek fizetik a legkevesebbet az energiáért az EU-ban. Gerzsenyi Gabriella, a Tisza Párt EP-képviselője arról beszélt, hogy az energiaárak túl olcsók jelenleg, a szintén Tisza-közeli Surányi György volt jegybankelnök szerint pedig a rezsicsökkentéshez hozzá kell nyúlni. Az EP-ben pedig már meg is szavazták a tiszások azt a karbonadó-tervezetet, amely végrehajtása ellehetetlenítené a magyarországi rezsicsökkentés fenntartását.

Bokros Lajos megjelenése a Tisza Párt házi médiumában egy újabb utalás arra, hogy a Tisza Párt egy újabb közszolgáltatást privatizálna, és egyben felszámolna egy nagyon fontos, a magyar embereket védő szociális intézkedést. Ezenkívül Bokros Lajos az interjúban a tandíj bevezetéséről is beszélt, vagyis a Tisza Párt erre is készülhet

 – hívta fel a figyelmet az Ellenpont.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)