Magyarország és Lengyelország egyelőre az euróövezeti csatlakozás egyetlen kritériumát sem teljesíti – derült ki az Európai Bizottság szerdán megjelenő 2004. évi konvergenciajelentéséből.
Az EU öt kritérium alapján vizsgálja az euróövezeten kívüli tagállamok „euróérettségét”. Ezek: az árstabilitás, a költségvetés pozíciója, az árfolyamok alakulása, a hosszú távú kamat-konvergencia, illetve a jegybankra vonatkozó jogi szabályozás.
A bizottság megállapítása szerint a vizsgált periódusban, az augusztusban véget ért 12 hónapban az átlagos inflációs ráta Magyarországon 6,5 százalék volt, szemben a 2,4 százalékos inflációs kritériummal, amely elengedhetetlen feltétele az euróövezeti csatlakozásnak, majd az euró bevezetésének. Az inflációs kritériumot egyébként hazánkon kívül Lettország, Lengyelország, Málta, Szlovákia és Szlovénia sem teljesítette.
Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya 2003-ban 6,2 százalék volt, míg a kritérium 3 százalék. A hosszú távú kamatkritérium 6,4 százalék, viszont Magyarországon a vizsgált évben az átlagos hosszú távú kamatszint elérte a 8,1 százalékot. Mivel Magyarország még nem lépett be az ERM-II rendszerbe, így értelemszerűen az árfolyam-kritériumot sem teljesítette.
A jegybankra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a jegybanktörvény és az alkotmány nem teljesen egyeztethető össze az EKB statútumával. A jegybank politikai beavatkozásoktól való függetlenségét feltáró vizsgálaton, mind a tíz újonnan csatlakozó ország megbukott; márpedig ez az egyik legfőbb feltétel, amelyet az euró bevezetéséhez teljesíteniük kell az új tagoknak. A Bloomberg információi szerint a jelentés külön említést tesz majd Magyarországról, ahol ráadásul a kormány legújabb erőfeszítései ahelyett, hogy a jegybank függetlenségének megerősítését szolgálnák, pontosan az ellenkező irányba mutatnak. (FigyelőNet; Tőzsdefórum)
origo.hu
Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk
