Mi lesz a kisebbségi törvénnyel?

Semmiféle értesítést nem kaptunk arról, hol tart az az egyeztetési folyamat, amelynek levezetésével megbíztuk a kormányt az új kisebbségi törvény mielőbbi meghozatala érdekében – jelentette ki az MNO-nak Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke.

Mialatt a tizenhárom hazai kisebbség körében vita dúl arról, hogy szülessen-e kisebbségi választói névjegyzék (regisztráció) vagy sem, a törvényhozás tavasz óta „hallgat” e kérdésben. A kisebbségi törvény és választójogi környezete módosításáról tavasszal megkezdődött az általános vita, de a vezérszónokok beszédét követően négypárti egyetértéssel elnapolták a folytatást, mondván, nem volna jó, ha a kisebbségi joganyag az európai parlamenti választások kampánytémái közé keveredne. Szászfalvi László (MDF), a szakbizottság elnöke úgy vélte, elsősorban a cigány önkormányzatokon belüli, a regisztrációt illető véleménykülönbség és a kicsiny lélekszámú kisebbségek heves ellenkezése miatt feneklett meg a tervezet tárgyalása a T. Házban. – Megértek minden érzékenységet a névjegyzékkel szemben, de nem tudok jobbat, ami megfelelően gátolná, hogy többségiek szimpátiaszavazataival kerüljenek pozícióba „etnobizniszben utazó” személyek – érvelt Szászfalvi.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára érdeklődésünkre elmondta, eddig két egyeztetési forduló volt a pártok, illetve a kisebbségek képviselői között. Az utóbbin azonban – egy Fidesz-frakcióelnökségi döntés következtében – megváltozott a nagyobb ellenzéki párt álláspontja a kisebbségi törvény tervezetének egyes elemeiről.

Hargitai János, a kisebbségi bizottság fideszes tagja kifejtette: a Fidesz azért veti el a kisebbségi választói névjegyzéket ebben a formájában, mert bebizonyosodott: a kisebbségekhez tartozó választópolgárok jelentős része változatlanul idegenkedik tőle. Egy jogi aggály: a Fidesz szerint ellenkezik a szabad identitásválasztás elvével, hogy a kisebségi választásokat megelőzően egy regisztrációs bizottság némelyeket – az e bizottság előtt tett jognyilatkozatuk ellenére – ne ismerjen el egy adott nemzetiséghez, etnikumhoz tartozónak. Márpedig a jelen tervezet szellemében ez a bizottság dönt arról, hogy ki járulhat kisebbségi választói űrlapjával a szavazóurnához, és ki nem.

Az Országgyűlés egyébként tavaly december 31. óta követ el mulasztásos törvényésértést azáltal, hogy késlekedik a kisebbségi törvény meghozatalával. Mivel egy alkotmánybírósági beadvány megtámadta a jelenlegi kisebbségi jogszabályozás ellentmondásait, az ügy oda is elvezethet, hogy 2006-ban nem lehet majd kisebbségi választásokat tartani.