Die Presse (diepresse.com)
Az osztrák konzervatív napilap budapesti tudósítója Peter Bognar Támadás a függetlenség ellen címmel ír a baloldali liberális kormány és nemzeti bank vitájáról. Az ismételt ellentétek oka egy törvénytervezet, amelyet a két koalíciós párt, az MSZP és az SZDSZ képviselői nyújtottak be a jegybank törvény módosítása érdekében. A törvény nemcsak a jegybank tanács tagjai számát növeli kilencről tizenegyre, hanem a „nemzeti bank elnöke jogosítványainak jelentős megnyirbálását célozza”. Az MNB elnöke ezután csak négy személyt jelölhet a monetáris tanácsba, ötöt ezzel szemben a miniszterelnök állíthat ki.
Jelenleg az MNB elnökének kizárólagos joga, hogy a monetáris tanács tagjait kijelölje. Azonban a kinevezésükhöz szükséges a miniszterelnök és a köztársasági elnök hozzájárulása. Járai szerint a kezdeményezés „támadás a nemzeti bank függetlensége ellen”. Továbbá úgy fogalmazott, a „monetáris tanács nem focicsapat”, ezért elég ott kilenc személy is. A nemzeti bank szóvivője kilátásba helyezte, hogy az ügy a luxemburgi európai bíróság előtt landolhat.
Ezzel szemben a kezdeményezők hangsúlyozzák, hogy a törvénymódosítás pusztán a monetáris tanács önállóságát szolgálja. A szakértők is vitatkoznak a módosítás okáról. Sokan a törvénymódosításban a kormány elkeseredett kísérletét látják, amivel megpróbál befolyást gyakorolni a monetáris politikára. Feltételezik, hogy az MSZP és az SZDSZ a szigorú infációs politika felpuhítására törekszik, így próbálják meg csökkenteni az ország magas költségvetési hiányát. Léteznek olyan szakértők is, akik támogatják a törvénymódosítást. Ők arra hivatkoznak, hogy Járai állítólag közel áll a jobboldali-konzervatív ellenzékhez és tarthatatlan túlhatalommal rendelkezik.
Miközben Magyarországon a jegybank törvény módosításáról tombol a vita, a monetáris tanács 50 bázisponttal 10,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Amit azzal indokoltak, hogy az inflációs ráta 6,6 százalékos szinttel a várakozások alatt maradt. Gazdasági szakértők nem tartják kizártnak, hogy az irányadó kamatok további csökkentésére pánikkal reagálnának azok a befektetők, akik pénzüket csak az államkötvények magas kamata miatt fektették be. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a forint drámaian veszítene az értékéből.
Perlentaucher (perlentaucher.de)
A költői, Gyöngyhalász névre hallgató honlap, mely napi és hetilapokból tallóz, az Élet és Irodalom október 15-i számából mutat be néhány írást. Az író és televíziós újságíró, Vámos Miklós, az általa 1997-ig vezettet kis Ab Ovo kiadó hősi küzdelméről mesél, mely kísérletet tett Elfriede Jelinek magyarországi megismertetésére. A kiadónak ugyan sikerült az egész országot Thomas Bernhard lázba hozni, de Jelinekbe beletört a bicskája. Vámos szerint az ok egyszerű: a férfitársadalmat nem érdekli „egy asszony boldogtalansága, és a nők „ezt a témát túl jól ismerik”. Az, hogy Jelinek kitüntetése Ausztriában ellentétes indulatokat váltott ki, Vámost a 2002-es Kertész Imre Nobel-díját követő magyarországi vitákra emlékezteti: „Az osztrák irodalomtörténészek legalább nem írnak tiltakozó levelet a svéd akadémiának. Mint egyikük egy interjúban elismerte, ahhoz az ő igen tisztelt honfitársai túl gyávák. Ami a Kertész elleni támadásokat illeti, nem rejthetem véka alá felfedezésemet, hogy a szó „Ungar” /magyar K.L./ kisbetűvel a német nyelvben melléknévként, valami olyasmit jelent, hogy készületlen, éretlen.
Az egyetlen hely, ahol a spanyol építész Michael Kubo jól érezte magát a velencei biennálén az a magyar pavilon volt. A From Beauty to Beauty and Back Again cím alatt sikerült Peter Janesch kurátornak négy fiatal építész által tervezett termekben egy visszafogott, végtelenül személyes és egyszerre rendkívül megindító kiállítást szerveznie. Amint ott állt Kubo kénytelen volt a 30-as években Magyarországról az Egyesült Államokba emigrált tudósokra gondolnia, akiket – a még soha sem hallott egzotikus anyanyelvük miatt – marslakóknak neveztek. A biokémikus és tudományos fantasztikus regények szerzőjeként ismert Isaac Asimov úgy vélekedett erről, hogy „a földet két fajta értelmes lény lakja: az emberek és a magyarok.” Kubo szerint máig ugyanez a tulajdonságuk: „kiváló és megdöbbentő kiállításuk idegenszerűsége által” válnak feltűnővé.
A nyilaskeresztesek hatalomátvételének 60. évfordulója, valamint az erre a napra bejelentett és betiltott hungarista tüntetés okán tiltakozik több szerző / Hanák András: Mindenkinek megvan a maga keresztje, Vajda Júlia: Nem vesszük fel a sárga csillagot? / az antiszemitizmus kontinuitása miatti hallgatás ellen, s foglalkoznak írásaikban a holokauszt 1945-től napjainkig terjedő utóéletével. Ebben az összefüggésben folyik tovább a budapesti holokauszt emlékhelyről zajló vita.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazinban megjelenő heti írásának az ismert német humorista Harald Schmidt Influenza, leszbikusok és DVD címen ír az amerikai elnökválasztásról. Beoltassák magukat idős leszbikusok influenza ellen? Lehet, hogy fordítás közben valami elveszett, de ha az angol alapismereteim nem csalnak meg, akkor ez volt az elmúlt héten az amerikai sajtót uraló legfontosabb téma – írja Schmidt. Miután szinte semmi sem jelenik meg az Egyesült Államokban Európáról, nem is beszélve Németországról, leszámítva két rövid, a távközlési vállalattal és a Volkswagennel foglalkozó cikkecskét.
S ezzel már annál a kérdésnél lennénk, miért fenyegetőznek állandóan német politikusok „a külföld katasztrofális reakcióival”? Milyen külföld? Milyen reakciók? Időnként kedves amerikaiak megkérdezik, hogy Adolf Hitler miért nem bontja le végre a berlini falat, amúgy általában annak örülnek, ha meglátogatják az országukat.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
