A választási megfigyelők idei elnökválasztáson való részvételét az Egyesült Államoknak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez küldött nagykövete kérte a szervezettől. Amerika a hidegháború idején a két „tábor” közeledésének céljával létrehozott fórum (akkori nevén EBEÉ – Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet – a szerk.) tagjaként élt azzal a lehetőséggel, hogy a szervezet megfigyelőit meghívja a voksolásra.
Az általános gyakorlat szerint az érintett tagország kéri fel a szervezetet a szavazás figyelemmel kísérésére. Legtöbbször azok az államok élnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknél még fiatal a demokrácia, vagy maradt még hátra valamilyen fokú „demokratikus deficit”.
A külügyminisztérium szakértők szerint nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a dolognak, mivel nem szokatlan, hogy fejlett, hagyományosan demokratikus berendezkedésű államok is kérnek megfigyelőket. A szervezet honlapján megtalálható idei eseménynaptár tanúsága szerint ebben az évben jártak EBESZ-megfigyelők Franciaországban, Kanadában és Ausztriában is.
Az idei misszióknak azonban csak a tizedét küldték legalább a második világháború óta demokratikus politikai rendszerrel rendelkező államba. Sőt, Nagy-Britanniában még nem jártak megfigyelők a parlamenti voksoláson, ahogy az Egyesült Államokban is a 2002-es általános választásokon „debütált” az EBESZ-misszió. Abban a megkeresett szakértők is egyetértettek, hogy nyilván a 2000-es választás tanulságaiból okulva. Az ELTE médiaszakértője azonban kiemeli, hogy az amerikaiak számára a demokrácia a szabad és csalások nélküli választásokkal egyenlő.
Az amerikai választási rendszert és a voksolással kapcsolatos előkészületeket még a szavazás előtt (múlt hónapban) áttekintő EBESZ-megbízottak jelentése szerint egyébként a rendszerbe állított szavazógépekkel kapcsolatban demokratikus aggályok merültek fel, mivel nem előírásszerű működésük sok esetben lehetetlenné teszi a szavazatok esetleges kézi újraszámlálását.
Az esetek 90 százalékában friss és botladozó demokráciák választásait figyelemmel kísérő EBESZ-megfigyelők hatásköre azonban rendkívül korlátozott. Az amerikai elnökválasztás napjára, november 2-re 75 választási biztos érkezik az Egyesült Államokba, akik két fős csoportokban, országszerte ellenőrzik majd a szavazóhelyiségek megnyitását, a voksok leadását és megszámlálását. A látottakról jelentést készítenek, amik azonban még ajánlásnak sem tekinthetők. Az egyetlen következmény tehát a nagyobb nyilvánosság.
Az USA-ban a választási rendszerrel kapcsolatos viták fő törésvonala: beépüljön-e az arányosság elve a rendszerbe. A támogatók szerint az elektori helyek elosztásában figyelembe kell venni a szavazatok megoszlását, hogy ne fordulhasson elő az, hogy az ország lakosságának többségének akarata ellenére ülhessen valaki az elnöki székbe. Az ellenzők viszont úgy vélik, ezzel a rendszerrel a kis államoknak semmilyen beleszólása sem lehetne az elnök személyének kérdésébe, amivel még súlytalanabbá válnának a nagyobbakkal szemben. Az idei kampányban például Ohio állam, mint „ingadozó”, jelentős kampányharcok színtere. Amennyiben elektori helyei megoszlanának, máris elvesztené jelentősségét az a kemény küzdelem, amit jelenleg az állam szavazóinak maguk mellé állítására a jelöltek folytatnak.
Colorado állam példája azonban az arányosság hívei szerint kiváló ellenpélda. Ha a kilenc elektori hellyel rendelkező kis államban elfogadják és bevezetik az új elvet, akkor lényegében eldönti a szavazás kimenetelét, mert előfordulhat például, hogy Colorado nélkül 266 elektori helyet szerez Kerry és 263-at Bush. A biztos győzelemhez 270 szavazatra van szüksége a jelölteknek az elektori testületben. Amennyiben a szavazatok megosztását elfogadják, akkor azokat várhatóan 5:4 arányban oszlanának meg az elnök és kihívója között. Azaz a négy coloradoi szavazat Kerryt hozná ki győztesnek (270 elektori szavazat, Bushnak maradna 268), míg a módosítás elvetése a jelenlegi elnök győzelmét eredményezné egy ilyen helyzetben. Az ellenzők persze ezt is megtronfolják: az állam lakói nem akarhatják, hogy Colorado is olyan kétes hírnévre tegyen szert, mint Florida a 2000-es választások kapcsán.
A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a mostani kampány még a 2000-esnél is durvább, de egyben emlékeztetnek arra is, hogy általában sokkal kevesebb jutott el korábban az amerikai választási versengésből Európába. Most az egész világ jobban figyel: széles körben elterjedt vélekedés szerint a világpolitika jövőbeli alakulását döntheti el a végeredmény.
Az ELTE médiakutatási szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban az üzleti és politikai életben is elfogadott a negatív kampány. A másik felet lejárató reklámfilmek és hirdetések ezért önmagukban, puszta létükkel még nem jelentenék a kampány eldurvulását. A szekértő szerint a csalási kísérletek puszta felmerülése a súlyos körülmény az idei kampányban. Míg a negatív kampány eddig is megszokott volt, most legfeljebb erősebb, addig ezek a botrányok azért kirívóak, mert az Egyesült Államokban az emberek többsége szerint a demokrácia a szabad és csalások nélküli választásokkal azonos. A választási csalások ezért ott súlyos megítélés alá esnek a közvélemény előtt. Nem véletlen, hogy az egyes botrányok kapcsán megvádolt fél minden esetben a másik fél kampányfogására hivatkozik.
De maradva a legkedvezőbb forgatókönyvnél: hogyan fogadja majd a rendben lefolyó, de szoros eredményt hozó választások végeredményét a vesztes fél és a közvélemény? A demokrata párt alelnökjelöltjének felesége arra a kérdésre, hogy szerinte várhatóak-e zavargások az eredményhirdetés után, tévékamerák előtt azt mondta: csak akkor nem, ha a demokraták győznek. A Bush elnököt és a republikánusokat 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság előtt képviselő Theodore B. Olson szerint pedig olyan sok ügyvéd áll startra készen, hogy ha más oka nem is lesz, ez a tény önmagában biztosítja, hogy bíróság elé kerüljön a választási eredmény.
A jelöltek mellett felszólaló amerikai és más országbeli neves személyiségek, művészek, politikusok, állam- és kormányfők szerepvállalása jól mutatja, hogy a tét nagysága mindenki számára világos. De mi is szól egyik, illetve másik jelölt mellett?
A kérdés megválaszolására kicsit részletesebben kell szólni arról, hogyan viszonyulnak az amerikaiak a politikai váltógazdasághoz és a választásokhoz. Az amerikai választásokat maguk az amerikaiak is egyfajta karneválhoz hasonlították mindig is a legszívesebben – mondja az ELTE szakértője. Egy nagy, hangos karneválhoz, amin mindenki – választott pártjának színeiben – harcias ábrázatot vesz fel, élénken kampányol, de a választások végeztével mindenki visszatér a mindennapokba, és senkit nem érdekel igazán, ki melyik párt mezét viselte a kampányban. Nem is törődnek vele, de ha kiderül is, senkit nem skatulyáznak be az alapján. Úgy tartják ugyanis, hogy a két tábor között nem sok különbség van, olyanok, mint két focicsapat, akik a félidőben térfelet cserélnek.
A szakértő amerikaiakkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva úgy vélekedett: ez a tendencia most erősen megváltozott. 2000-ben még el kellett hitetni az emberekkel, hogy sorsdöntő szavazáson vesznek részt. Most a demokratákra szavazók egyes csoportjai kifejezetten gyűlölik Bush elnököt, félnek tőle, a belpolitikában is mindenre képesnek tartják. Sokan az abortusz és a homoszexualitás kérdéseiben képviselt álláspontok „döntőjének” tekintik az elnökválasztást.
A republikánusokat támogató, az európaihoz képest mélyebben vallásos amerikai átlagtól is erősebb vallási kötődésű csoportok viszont Kerry megválasztását értékelnék nagy csapásként. Féltik hazájuk vallási hagyományait (egy felmérés szerint az Egyesült Államokban – egyedüliként a világon – a családok nagy része a mai napig asztali áldást mond étkezései előtt). Busht a világ egyetlen istenfélő elnökének tartják, az egyetlennek, aki hitét követve vezeti népét. Szerintük az iraki háború a gonosz ellen folytatott harc, és Kerry győzelmét úgy értékelnék, hogy a gonosz az Egyesült Államokra is rátette a kezét.
Az amerikai szóhasználat szerint a világ többi része számára Bush elnök újraválasztása azt jelentheti, hogy „a háborúzás feltehetően hosszú távon is meghatározó lesz az amerikai külpolitikában és általában a nemzetközi kapcsolatok rendszerében” – állítják magyar biztonságpolitikai szakértők nemrég megjelent, Irak: Háborúra ítélve című kötetükben. Kerry megválasztása esetén viszont visszaállna az 1989-2001 közötti, az Egyesült Államok egyeduralmi törekvései helyett több nemzetközi szereplőre és kiegyensúlyozottabb világrendre építő rendszer, amelyben Amerika az eddig tapasztalt viszonylagos önmérsékletre törekedne.
A választás egész világra döntő jelentősségét érzékelve amerikaiak internetes oldalt hoztak létre, amelyiken a világ minden táján élők saját hazájuk feltüntetésével adhatják le szavazatukat az elnökjelöltek valamelyikére. A rendszer biztosítja, hogy egy gépről csak egy szavazatot lehessen leadni. A cél: a választások előtt 48 órával nyilvánosságra hozni az eredményt. Az akció szervezői ezzel próbálják elérni, hogy honfitársaik a szavazófülkébe lépve a világ többi nemzetének véleményét is ismerve hozhassák meg talán történelmi jelentőségű döntésüket.
baleset
Tömegbaleset történt az M7-esen, lezárták az autópályát
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!