Persze tudom, hogy most minden és mindenki Hiller István körül forog, de úgy vélem, hogy a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (amely szervezet jelmondata: A derű velünk van!) egyszervolt elnökhelyettese megérdemel egy utolsó, életrajzi ihletettségű cikkecskét, mielőtt végleg eltűnik a süllyesztőben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Terror Háza előtt tartott október 15-i demonstráción őrizetbe vett antifasiszta punkok is megérnének egy misét, mert van abban valami bűbáj, ahogy a baloldal – akár erőnek erejével is – előteremti a szintentartáshoz szükséges náci mennyiséget, de erről nem lehet komolyan írni, márpedig nyilas ügyben nem szerencsés, pontosabban kegyeletsértő a viccelődés. S ezzel vissza is kanyarodtunk Zuschlaghoz. Aki tehát 1977. május 7-én született Kiskunhalason. A kis Jánoska a Felsővárosi Általános Iskolába, majd az Általános Művelődési Központ Általános Iskolájába járt. 1995-ben, a Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett, aztán 2000-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen történészként végzett. Nyilván egyetemi tanulmányainak köszönhető, hogy ilyen részletességgel ismeri a vészkorszakat.
Zuschlag Jánost azonban nem elégítette ki a múltban történő vájkálás, és mivel a jelenben, sőt a jövőben is vájkálni kívánt, beállt szocialista politikusnak. Amely esemény egyébként meglehetősen hamar – mondhatni idejekorán – bekövetkezett (idézet az mszp-s országgyűlési képviselő honlapjáról, a www.zuschlag.hu-ról): „Tizenhét éves korom óta részt veszek az Ifjú Szocialisták Mozgalma és a Magyar Szocialista Párt munkájába (sic!). 1995-től az Ifjú Szocialisták Mozgalmának országos irodavezetője, majd 1997-től alelnöke, 1998-tól ügyvezető elnöke vagyok. 1998-ban a Magyar Szocialista Párt országos listájáról jutottam az országgyűlésbe; azóta a Társadalmi Szervezetek Bizottságának munkájában veszek részt.”
Mint látható, Zushlag János valóságos üstökösként tűnt föl a baloldal egén, és ha már ott volt, mindjárt a csúcsra is tört (elnézést a képzavarért, de hát egy ilyen formátumú egyéniséget nehéz a fogalmazás klasszikus szabályaitól gúzsba kötve jellemezni), mert bekerült a nagy testvér, a Magyar Szocialista Párt Országos Választmányába. A szédületes tempójú karrier azonban ne lepjen meg senkit, hiszen Zuschlag János nem csak úgy egy szál magában indult el a politikussá válás rögös útján: „Barátaim, ismerőseim és nagyon sokan mások, akik megkerestek, bizalommal fordultak hozzám, megerősítették bennem a hitet, hogy érdemes politizálni.”
Az interneten közétett ars poeticából kiderül az is, hogy Zuschlag Jánost a látszattal ellentétben nem a televízió képernyőjén való gyakori megjelenés lehetősége vagy a képviselői szerepben való tetszelgés motiválta, hanem a köz szolgálata: „Országunk választott vezetői akkor járnak jó úton, ha mindig a köz érdekeit tartják szem előtt. Munkájukat, hivatásukat pedig az a szemlélet jellemzi, miszerint a politika a társadalom szolgálata.”
Ám nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk Zushlag János ténykedéseinek pozitív hozadékairól is, mert az ifjú honatya a következő választási ígéretét máris maradéktalanul teljesítette: „Szeretném, ha képviselői feladataimmal még többen tudnának megismerkedni, és a jövőben még többen juttatnák el véleményüket hozzám.” A kedves felszólításnak engedelmeskedve, a napokban egyre többen juttatják el véleményüket Zushlag Jánoshoz, például Szili Katalin és Újhelyi István, utóbbi kvázi lemondásra szólítva föl antifasiszta harcostársát, de első pártelnöki interjújában néhány keresetlen szó erejéig még Hiller István is megemlékezett a fiatal szocialista politikus képviselői munkásságáról.
Szó mi szó, amilyen iramban emelkedett eddig Zushlag János a társadalmi ranglétrán, olyan gyorsan lett most fagyos körülötte a levegő.
Persze lehet, hogy neki már nincs hideg.
Hülye.
origo.hu
Kecskesajtos fagyiért őrülnek meg a Balatonnál
