A csatlakozással nőtt a nyelvtanulási kedv

Érezhetően nőtt hazánkban a nyelvtanulási kedv az uniós csatlakozással összefüggésben az utóbbi egy-két évben – bár már az „EU-fória” lecsengésének jelei is kezdenek mutatkozni. A tanulni vágyók között a legnépszerűbb az angol nyelv, ezt követi a német és spanyol. Utóbbi a francia korábbi pozícióit hódította el.

Érezhetően nőtt a magyarok nyelvtanulási kedve az uniós csatlakozás kapcsán az utóbbi egy-két évben. Mostanra ugyanakkor már az „EU-fória” lecsengésének jelei is kezdenek mutatkozni: a könnyű külföldi tanulási és munkalehetőségek kapcsán hirtelen tanulni vágyók hamar lemorzsolódtak. Az ok, hogy a belépéssel elindult változások üteme a vártnál lassabb, és sokan ráébredtek arra is: egy nyelvet sem lehet fél év alatt megtanulni.

A nyelvek közül továbbra is az angol a legnépszerűbb. A 2003-ban államilag elismert nyelvvizsgával próbálkozók 58, az idegen nyelvi érettségivel próbálkozók 54 százaléka választotta ezt a nyelvet. Angolul tanul az egyik legnagyobb magyarországi nyelviskola, a Katedra diákjainak 60 százaléka is. Az iskolában az elmúlt évek demográfiai hullámvölgy ellenére is átlagosan öt százalékkal nőtt a nyelvtanulók száma. Ez az intézet marketingmenedzsere szerint részben éppen az uniós csatlakozásnak köszönhető. De taggá válasunk állhat amögött is, hogy egyértelműen növekszik a nemzetközileg elismert nyelvvizsgák iránti igény – tette hozzá a szakember.

A Katedránál a második és a harmadik helyen a német és a spanyol osztozik 10-10 százalékkal, ezt a francia és az olasz követi 5-5 százalékkal. Az utóbbi egy-két év egyértelmű slágernyelve a spanyol, amelynek előretörésével a francia háttérbe szorult – mondta Szánthó.

A francia térvesztése az államilag elismert nyelvvizsgák számán azonban nem érződik. Sőt, tavaly a Francia Intézetben folyó képzésre beiratkozók száma jelentősen nőtt. Az átlagosnál többen jelentkeztek a nemzetközi, de nem akkreditált DELF (középfokú) és DALF (felsőfokú) nyelvvizsgára is. Igaz, az uniós csatlakozással magyarázható roham az idén nem folytatódott és 2003-hoz képest a diákok száma csökkent. Az intézet felmérése szerint diákjaiknak elsősorban tanulmányaikhoz van szükségük a francia nyelvre, a munkájukhoz csak 30 százaléknak. Ugyanilyen arányban nevezték meg a nyelvtanulás indokaként a személyes kedvtelést is. Nyelvvizsgázni elsősorban a papír megszerzése miatt mennek, a felsőfokú vizsgát tevők 15 százaléka azonban franciaországi tanulmányokat is tervez.

Ellentétben a DELF-fel és a DALF-fal, a British Councilban letehető Cambridge ESOL nyelvvizsgák immár államilag is elismertek. A felmérés szerint népszerűségük 2004 május-júniusa óta tapasztalható növekedése elsősorban az akkreditációnak, és csak másodsorban az uniós csatlakozásnak köszönhető – tájékoztatta a Világgazdaságot Szőke Ákos marketingmenedzser. Az elmúlt 1-2 évben érezhetően nőtt a nemzetközi IELTS nyelvvizsga külföldi tanulmányokhoz szükséges „Academic” változata iránti igény is. A British Council hallgatói létszáma lassan, de biztosan növekszik, és egyre többen érdeklődnek a nyári külföldi nyelvtanulási lehetőségek felől. Az üzleti nyelvoktatáson belül a prezentációs ismeretek és az íráskészség fejlesztése kerültek előtérbe.

Az angol túlsúlya mellett a német nyelv helyzete még mindig nagyon jó Magyarországon – jelentette ki Világgazdaságnak Helmuth Hofmann, a Goethe Intézet nyelvi oktató részlegének igazgatója. Az utóbbi években az intézetben tanulók száma mintegy 10, a nyelvvizsgázóké pedig több mint 30 százalékkal emelkedett. A Goethe Intézetben letehető hét nyelvvizsga közül kettő államilag is elismert. Az utóbbi évek tapasztalatai közül Hofmann a németországi tanulási lehetőségek iránti érdeklődés növekedését, valamint a köztisztviselők nyelvtanulási kedvének erősödését emelte ki. Az intézet az idén 16 tanfolyamot indít minisztériumi dolgozók számára.