Az egyéni vállalkozóra is kiterjedne a leendő csődtörvény

Az egyéni vállalkozóra is kiterjedne a leendő csődtörvény, amely a hitelezők pozícióját erősíti. „Fenyegető fizetésképtelenség” esetén a cég vezetői felelősségre vonhatók lesznek, ha elmulasztják a bejelentést.

Folyik a csődről szóló törvény koncepciójának úgynevezett államigazgatási-szakmai egyeztetése, és a tervezet várhatóan még ebben az esztendőben a kormány elé kerül. A szakemberek azt remélik a leendő szabályozástól, hogy az nemcsak a gazdaság verseny- és fizetőképességére gyakorol majd kedvező hatást, hanem növeli a vállalkozások iránti bizalmat is – olvasható a Világgazdaságban.

A felszámolás sorsára jutott, lecsupaszított társaságok hitelezőinek manapság voltaképpen felesleges tortúra az eljárás, mivel úgysem látják viszont pénzüket. A törvény-előkészítők ezért hatékony hitelezővédelemre, valódi reorganizációs lehetőségre és az újjá nem szervezhető vállalkozások gazdaságból történő mielőbbi kivezetésére módot nyújtó szabályozásra törekednek.

A koncepció változatlanul a gazdálkodó szervek számára alakította ki az új fizetésképtelenségi eljárást, ugyanakkor módot nyújtana arra, hogy hatálya az egyéni vállalkozók bizonyos körére is kiterjedjen. Ehhez el kell választani a személyes és a gazdálkodásba bevont vagyont.

Vannak olyan elképzelések, hogy meghatározott árbevétel fölött kötelező lenne az egyéni céggé alakulás, amelynél – immár elkülönítve a saját és a céges vagyon – érvényesülhetnének a csődjogi rendelkezések.

A csődeljárás valódi funkciója – a mai gyakorlattal ellentétben – az lenne, hogy a bajba jutott vállalkozások időben mentőövhöz jussanak, talpraállhassanak. A koncepció erre figyelemmel bevezeti a „fenyegető fizetésképtelenség” kategóriáját mint új eljárási okot, amelyre hivatkozva maga a cég kezdeményezheti a procedúrát.

Ehhez is kapcsolódna a társaság vezetőinek a hitelezőkkel szemben fennálló személyes felelőssége. Akkor lehetne őket felelősségre vonni, ha a cég gazdasági tevékenységét a hitelezők megkárosításának szándékával folytatják, illetve bár tudják, hogy a vállalkozást felszámolás fenyegeti, mégis késlekednek a csődbejelentéssel, és ezzel kárt okoznak.

A leendő törvény – a vagyonkimentést megakadályozandó – bővíti a vagyonfelügyelő jogkörét és erősíti a hitelezők pozícióját. A hitelezők döntenek majd a hitelezői gyűlésen a cég és a cégvagyon sorsáról, így az egyezségről, a reorganizációról, illetve a felszámolásról. Ma a sikertelen csődeljárást nem követi automatikusan felszámolás. A jövőben – ha a reorganizáció meghiúsul – a hitelezők érdekeinek megfelelően, idő- és vagyonveszteség nélkül fordulhat át az eljárás felszámolásba.

A tervekkel nagyrészt egyetértenek, ugyanakkor itt-ott kételyeiknek is hangot adnak a felszámolási szakemberek. Így többek szerint nagyobb hangsúlyt érdemelne a fenyegető fizetésképtelenség, illetve annak érzékeltetése, hogy valóban megéri időben kezdeményezni a csődöt. Vannak, akik úgy látják, hogy a biztosítékkal bíró hitelezők – például a zálogjogosultak – jogosítványai és a többieké között nincs meg az optimális egyensúly. Emiatt – vélekednek – nem pusztán egy-egy konkrét esetben maradhat el a kívánatos reorganizáció: az ezzel kapcsolatos törvényi cél szenvedhet csorbát.

Forrás: Világgazdaság