Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak tegnap adott interjújában megerősítette a Magyar Nemzet azon értesülését, hogy a kormány egy eddiginél kisebb kiképzőegység Irakba küldéséről tárgyal. Ezt alátámasztotta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is, aki közölte: a kormánynak néhány héten belül kell döntenie arról, hogy részt veszünk-e a NATO iraki kiképzőprogramjában, és megvizsgálják egy biztosítószázad kiküldésének lehetőségét is.
Juhász az iraki misszió hazahívásának vitatott időpontjáról közölte: szerinte a hazatérés siettetése veszélyeztetheti a katonák biztonságát is. A Magyar Nemzet azonban úgy tudja: létezik olyan evakuálási terv, amely alapján három nap alatt ki lehetne vonni katonáinkat Irakból.
A miniszter elmondta: abban állapodtak meg a többi nemzettel, hogy Magyarország egy hónappal kivonulása előtt bejelenti, ha abbahagyja a missziót. A következő harminc napban a katonák végzik a feladatukat, és közben itthon megkezdődik a hazatérés feladatainak megszervezése. A kivonulás és a hazatérés ideje viszont szerinte nem számít bele a kontingens mandátumába. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tegnap Juhász Ferenchez hasonlóan foglalt állást a kérdésben. A testület ellenzéki tagjai nemmel voksoltak az állásfoglalásra, mert ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány közölje: milyen ütemezésben térnek majd haza a magyar katonák.
Simicskó István (Fidesz) szerint a mandátumról szóló országgyűlési határozatban csak a kitelepülésről szerepel az, hogy annak időtartama nem számít bele a katonák tevékenységének időtartamába, a hazautazásról nem. Úgy látja, a kormány az időt húzza, és arra spekulál, hogy a katonákat minél tovább kint tartsa. Elképzelhető, hogy össze akarják kötni a NATO-nak felajánlott magyar lövészszázad kiküldését és a katonák hazahozatalát, hogy a szállítókontingens eszközeit átadhassák a lövészszázadnak – jegyezte meg.
A Die Presse osztrák konzervatív lapban Peter Bognar Budapest hazahozza az Irakban állomásozó csapatait címmel tudósít a parlamenti döntésről.
Magyarországnak nem szabad megfutamodnia és szövetségeseit magára hagynia. Juhász Ferenc drámai felhívása nem termett gyümölcsöt az ellenzéki képviselők körében. A balliberális kormány azon javaslatát, hogy három hónappal hosszabbítsák meg az iraki magyar kontingens mandátumát, az ellenzéki Fidesz és MDF elutasította.
Miközben az MDF néhány hónappal a magyar katonák iraki küldetésének kezdete után már a „fiaink hazahozatalát” követelte, addig a Fidesz hosszú ideig többé kevésbé feltétel nélkül támogatta a mezopotámiai akcióit.
A párt álláspontjában radikális fordulat tavasszal állt be, amikor nyilvánosságra került, hogy az amerikai katonák iraki foglyokat kínoztak. Ettől az időpontból kezdve a volt miniszterelnök, Orbán Viktor pártja az Irakban maradást „erkölcsileg immár tarthatatlannak” nevezte. Álláspontját alátámasztandó ettől kezdve a nagyobb ellenzéki párt folyamatosan közvélemény-kutatásokra hivatkozott, ezek alapján a magyarok többsége elutasítja az ország iraki vállalkozását.
A Fideszt hajlíthatatlan álláspontjának megváltoztatására még a nemzetközi felkérések – többek között Tony Blair brit kormányfő – sem tudták rávenni. Tekintettel az iraki mandátum meghosszabbításának meghiúsult kísérletére, a budapesti kormány most diplomáciai nehézségekre számít. Juhász Ferenc idézte a brit alsóház egyik befolyásos tagját, aki állítólag azt mondta, hogy a magyar csapatok kivonásának „többéves külpolitikai következményei” lesznek.
(diepresse.com)
