Az alkotmánnyal is ellentétes lehet a magyar csapatok iraki állomásoztatása 2004. december 31-e után, ha az Országgyűlés mandátuma nélkül továbbra is az öbölmenti államban marad a magyar kontingens. A parlamentben a kormánypártok szándéka szerint ma kezdődik meg a vita az iraki magyar kontingens további állomásoztatásáról, ám a kormány részéről felajánlott alternatívák egyike sem tartalmazza, hogy a magyar csapatok december 31-ig visszatérhetnek Irakból.
Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője figyelmeztetett: a parlament arra adott felhatalmazást, hogy december 31-ig tartózkodjanak a magyar honvédek Irakban, az ezt követő napon már nem lehet Irakban magyar katona. Az alkotmány vonatkozó szakasza (az 1949. évi XX. tv 19.§. j. pontja) kimondja, hogy az Országgyűlés dönt „a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról.”
Az iraki misszióról szóló, 2003 júniusában elfogadott országgyűlési határozati kimondja: „A kontingens feladatait 2004. december 31-ig terjedő időszakban, de legfeljebb 6 hónapos időtartamban láthatja el. A külföldi műveleti területen történő tartózkodás idejébe a helyszíni felkészülés, valamint a kitelepülés időtartama nem számít be.” A javaslat csak az Irakba való kitelepülést határozza meg olyan tevékenységként, amely nem számít bele a megjelölt időszakba, tehát a csapatok december 31-e utáni, bármilyen jellegű iraki jelenléte ellentétes az Országgyűlés által megjelölt mandátummal.
Somogyi Ferenc külügyminiszter ezzel szemben kijelentette: „Ha az Országgyűlés elveti a kormány indítványát, a magyar katonák december 31-ig maradhatnak Irakban, és március végéig szerelnek le. ”
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a csapatok iraki állomásoztatását mindenképpen március 31-ig hosszabbítaná meg. Anélkül, hogy az alkotmány értelmében kétharmados országgyűlési döntés megszületett volna a december 31-e utáni iraki misszióról, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök november 3-án kijelentette: „2005. március 31-ig visszahozzuk katonáinkat Irakból.”
A kormány tehát két választási lehetőséget ajánl föl, de mindkettő ellentétes a katonák december 31-én lejáró iraki mandátumának betartásával.
Brit nyomásgyakorlás Orbán Viktorra
Tony Blair brit miniszterelnök szombaton telefonon kérte Orbán Viktort, hogy támogassa a magyar csapatok iraki részvételének meghosszabbítását. A Fidesz elnöke kijelentette: a magyar emberek többségének véleményét képviselve ő és a Fidesz sem fogja támogatni a magyar csapatok mandátumának meghosszabbítását – mondta Révész Máriusz, a párt szóvivője a Magyar Nemzetnek.
Az iraki misszió meghosszabbításáról szóló javaslat ma kerül a parlament elé.
Amerikai bírálat a csapatkivonások miatt
Több amerikai és angol lap beszámol az Irakban szolgáló magyar csapatok tervezett kivonásáról. A Myrtle Beach Online floridai elektronikus honlap arról ír, hogy egyre fogy Bush iraki hadjárata támogatóinak száma. Legújabban Bush korábbi támogatójától, Magyarországtól kellett megtudnia azt a rossz hírt, hogy a magyar csapatok kivonulnak Irakból.
A The Washington Times konzervatív napilap vasárnapi számában bírálta hazánkat a tervezett csapatkivonások miatt. A lap szerint a magyar kormány politikai nyomás következtében döntött arról, hogy márciusban kivonja a kontingenst. A lépés egyáltalán nem a demokrácia és fejlődés megteremtését célzó amerikaiak által vezetett koalícióhoz való elkötelezettségről vall – írja az újság.
A lap értesülései szerint kulcsfontosságú politikai személyek és az iraki háború általános népszerűtlensége hozták kényszerhelyzetbe a Gyurcsány-kormányt. Magyarországi megfigyelők szerint a háború vetett véget Medgyessy Péter miniszterelnökségének is, bár az Irakban állomásozó erők csupán 300 főt számlálnak, és „csak” egy magyar áldozatot követeltek a harcok – írja a lap. A cikk szerzője idézi Juhász Ferenc honvédelmi minisztert: „Ha úgy döntünk, hogy maradunk, komoly belpolitikai konfliktussal kell szembenéznünk, mivel az emberek többsége ellenzi azt.”
Az Egyesült Királyság, Olaszország, Dél-Korea, Lengyelország, Ukrajna, Ausztrália és Japán csapatai továbbra is Irakban maradnak. Emellett Dánia és Románia is bejelentette elkötelezettségét, és nem vonják ki csapataikat az arab országból – olvasható a napilapban. Ugyanakkor Hollandia bejelentette: kivonja csapatait. Az ország a hetedik legnagyobb kontingenssel van jelen Irakban. Spanyolország, a Fülöp-szigetek és néhány közép-amerikai ország csapatai már korábban távoztak az országból. Lengyelország is a kontingens csökkentéséről döntött, ami a jelentős európai részvétel végének a kezdetét jelenti – írja az újság. Ha ez így lesz, az Egyesült Államok pótolja a hiányt. Hozzáteszik: annál rosszabb lesz Európa globális ambícióinak és a nemzetközi lehetőségeknek, amelyeket olyan új demokráciák, mint Magyarország élvezhetnek.
A 22-es csapdájára emlékeztető helyzetben (Heller regényében még a leszerelésre szoruló vagy arra jogosult katonák számára sem volt valós alternatívája az újabb és újabb bevetésekben való részvételnek) nem csupán alkotmányossági aggályok feszülnek egymásnak.
A nemzetközi közösséget élesen megosztó, ENSZ-mandátum nélkül indított, s a NATO történetében először az észak-atlanti szervezet több meghatározó tagja által nem támogatott amerikai irányítású hadjárat történetében több, a részvétel megítélése szempontjából fontos fordulat állt be 2003 tavasza óta. Mint azt George Bush amerikai elnök is elismerte, kiderült, hogy a hírszerzés megalapozatlan információkat szolgáltatott Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereiről. A hamis casus belli mellett a nemzetközi közvéleményt valósággal sokkolta az amerikai csapatok sorozatos iraki kegyetlenkedése a foglyokkal szemben, amely a genfi egyezmény mellett számos nemzetközi szerződést is lábbal tiport. A kegyetlenkedések nyilvánosságra kerülését követően a vietnami frontokat is megjárt Colin Powell amerikai külügyminiszter kijelentette: életében nem látott ilyen szégyenletes vallatási módszereket.
Bár a magyar Külügyminisztérium még egy évvel az iraki inváziót követően is azt állította, hogy Irakban nincs háború, az amerikai hadsereg újabb támadó hadműveletet indított Fallúdzsa ellen. Ellenzéki politikusok a hadjárat kezdete óta többször is figyelmeztettek: félő, hogy az egyre kiterjedő hadműveleti területeken a nemzetközi békefenntartók, így Magyarország is háborús részvételre kényszerülnek.
