Vasárnap este tudósok, művészek, sportolók és neves közéleti személyiségek gyűltek egybe a budapesti Szent Margit Gimnáziumban, ahol aláírták a Professzorok Batthyány Körének felhívását a népszavazáson való „igen” szavazatról – derül ki Lukács Csaba beszámolójából.
Gergely Előd Gellért, az idei Kossuth Lajos szónokverseny közönségdíjasa, csíkszeredai egyetemista felszólalásában elmondta: „Remegve és igen szomorúan várom, hogy ítélkezzetek fölöttem, fölöttünk: magyarok vagyunk-e? Nem akarunk aratni ott, ahol nem vetettünk! Nem akarunk olyan kenyeret enni, amelyért nem mi dolgoztunk, és beleszólni sem akarunk annak a háznak a rendjébe, amelyben nem lakunk. Ítélkezzetek hát, de nézzetek arcunkba! Az arcba, amelyet csak testvér sérthet és csak testvér simogathat. Az arcunk tiszta! Ne bántsátok!”
Csoóri Sándor üzenetéből kiderült, hogy az író szerint leginkább egy kacskaringós, de szentséges káromkodásra lenne szükség amiatt, hogy mi, magyarok, népszavazáson kell, hogy döntsünk arról, hogy összetartozunk.
Jókai Anna kikérte magának, hogy vannak, akik ketté akarják választani a szív embereit az ész embereitől. „Tud a szív is okos lenni, és az értelem is átmelegedhet” – fogalmazott.
A Bolyai-díj kitüntetettjei közül Freund Tamás agykutató arra emlékeztetett, hogy a díj névadója, Bolyai János is román állampolgár lenne a mai körülmények között. A két igen jelzés lenne a világnak arra – fejtette ki –, hogy a magyar nem önző, manipulálható, elmagányosodott fogyasztó, hanem őrzi még saját értékeit.
Duray Miklós felvidéki politikus szerint egy kis csoport megtévesztette a nemzet egy részét, ám december ötödikén végre elmondhatjuk nyilvánosan, közjogi értelemben is a véleményünket Trianonról.
Náray-Szabó Gábor, a kör elnöke azt hangsúlyozta: a nemzet felvállalása és a nemzetközösség erősítése nem kerül pénzbe, de nem is pénzkérdés.
Bor Zsolt Bolyai-díjas professzor, aki nem tudott részt venni a rendezvényen, levelében azt üzente: nemcsak erkölcsi kötelessége, de érdeke is minden magyarnak igennel szavazni, mert ez a döntés a nemzet európai súlyát, anyagi jólétét és boldogságát határozza meg.
A Professzorok Batthyány Körének felhívása
Honfitársak!
1920 óta nagyot fordult a világ: a szétszakított nemzetet újra lehet egyesíteni!
A december 5-i népszavazáson arról dönthetünk, hogy a szomszédos államokban élő magyarokat a magyar nemzethez tartozónak tekintjük-e! A népszavazási „igen” ugyanis csak azt írja elő, hogy a magyar Országgyűlés alkosson az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összhangban álló törvényt a kettős állampolgárságról.
A szomszéd államokban élő kettős állampolgárságú magyarok Magyarországra többé nem idegenként jönnének, s másutt Európában is európaiként bánnának velük. Honfitársi szolidaritást, szeretetet és megértést kapnának tőlünk, aminek megadása erkölcsi kötelességünk, annál is inkább, mivel ez országunkra lényegében nem róna anyagi terhet.
Meg kell tennünk ezt a történelmi gesztust, hogy a nemzet önbecsülését megőrizhessük. Azt adjuk csak vissza, amit méltánytalanul vettek el tőlük, s amit vérrel, munkával, hűséggel százszor megszolgáltak! A kettős állampolgárság nem szülőföldük elhagyására, hanem éppen az ott maradásra késztetné őket.
Ha a népszavazáson „igent” mondunk, lélekben magunkhoz öleljük az elszakított magyarokat. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az erejüket felmorzsoló elszakítottság és elnyomatás, a bűn nélküli büntetés után tőlünk, testvéreiktől kapják meg a kegyelemdöfést, a végső ösztönzést a szülőföld elhagyására.
Kezünkben a döntés: szavazzunk a nemzet újraegyesítésére! Szavazzunk igennel a szomszéd államokban élő magyarok kettős állampolgárságára!
„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” (Deák Ferenc)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!