A Gyurcsány-korszak egyik legnagyobb korrupciógyanús ügyében érintett Magyar Péter egészségügyi tanácsadója

Magyar Péter egészségügyi szakértőjének szerepe is felmerült a Gyurcsány-kormány időszakának egyik legsúlyosabb korrupciógyanús ügyében, az ÁNTSZ-laboratóriumok privatizációjában – hívta fel a figyelmet a korabeli sajtóhírek alapján korábban az Ellenpont. Gilly Gyula tagja volt az áron alulinak tűnő pályázatot jóváhagyó testületnek, és erősíti a gyanút, hogy üzleti kapcsolatban állt a nyertes cég egyik tulajdonosával, Deák Gáborral – írja a portál, amely most kiderítette, hogy Gilly nem sokkal később ügyvezető lett a céghez tartozó egyik vállalkozásnál.

Magyar Péter egészségügyi szakértőjének szerepe is felmerült a Gyurcsány-kormány időszakának egyik legsúlyosabb korrupciógyanús ügyében, az ÁNTSZ-laboratóriumok privatizációjában – erre az Ellenpont hívta fel a figyelmet korabeli sajtóhírek alapján. A nehéz helyzetben lévő baloldali kabinet eredetileg mintegy egymilliárd forintos bevételt várt a magánosítástól, végül azonban az értékes laboratóriumokat mindössze 48 millió forintért értékesítették.

Gilly Gyula, a Tisza Párt egészégügyi szakértője Fotó: Beliczay László /  MW-archív

A pályázatot jóváhagyó testület tagja volt Gilly Gyula is, akihez az alulárazás gyanúja is köthető. A feltételezéseket tovább erősíti, hogy üzleti kapcsolatban állhatott a nyertes cég egyik tulajdonosával, Deák Gáborral. Két évvel később Deák Gábor eladta az ÁNTSZ-laboratóriumokra létrehozott vállalkozását – rendkívül magas, mintegy másfél milliárd forintos összegért, vagyis több mint harmincszoros áron ahhoz képest, amennyiért korábban megszerezte.

Az Ellenpont friss feltárása szerint nem sokkal ezután Gilly Gyula ügyvezetői pozíciót kapott a cégcsoporthoz tartozó egyik vállalkozásnál.

Gyanús privatizáció

Az országot akkor már csődközelben vezető Gyurcsány-kormány 2005-ben rászánta magát arra, hogy privatizálja az ÁNTSZ-laboratóriumhálózatot – ettől bevételt remélve a nehéz helyzetben lévő költségvetésnek.

A lehetőség iránt kezdetben nem mutatkozott nagy érdeklődés, mivel az állami tulajdonban lévő üzemeltető, a Laboratórium Kft. hosszú időn keresztül jelentős veszteségeket halmozott fel. Az alig használt laboratóriumok működtetése összességében több mint egymilliárd forintos mínuszt eredményezett, amely az ÁNTSZ költségvetését terhelte. A veszteségek miatt a társaság komoly létszámleépítésre kényszerült: sok dolgozót nyugdíjaztak, mások végkielégítéssel távoztak.

Az így „karcsúsított” vállalatot végül – több fordulatot követően – az Euro-Labor Invest Kft. szerezte meg, amely a pályázat második körében már egyedüli jelentkezőként indult. Már önmagában gyanút keltett, hogy a céget alig néhány hónappal korábban, 2005 decemberében alapították, vélhetően kifejezetten erre az üzletre. Ennél is feltűnőbb volt azonban, hogy miközben 

az állam eredetileg mintegy egymilliárd forintos bevétellel számolt a privatizációból, az Euro-Labor Invest Kft. végül mindössze 48 millió forintért jutott hozzá a nagy értékű laboratóriumokhoz 2006-ban.

A nyertes társaság egyik tulajdonosa – 50 százalékos részesedéssel – Deák Gábor volt, aki a korrupciógyanús ügy kulcsfigurájaként került a figyelem középpontjába. Az üzletember neve más, nagy volumenű privatizációk kapcsán is felbukkant: az Ispotály Kft.-n keresztül kórházi patikák magánosításában vett részt, később pedig összefüggésbe hozták a Hospinvesttel is, amely egyebek mellett az egri Markhot Ferenc Kórház működtetését vette át, majd csődbe ment. Ezek az ügyek arra utalnak, hogy Deák kiterjedt gazdasági és politikai kapcsolatrendszerrel rendelkezett.

Ezek a kapcsolatok a laboratóriumok megszerzésénél is szerepet játszhattak. A Heti Válasz egyik korabeli írása arra hívta fel a figyelmet, hogy feltűnő összefonódások rajzolódtak ki a nyertes Deák Gábor és az erősen alulárazottnak tűnő pályázatot jóváhagyó döntéshozók között, gyakorlatilag a testület több tagjával is.

Forrás: Ellenpont/Népszava

A Heti Válasz beszámolója szerint az ügy végkimeneteléről egy héttagú bizottság döntött, amelynek Gilly Gyula is a tagja volt. Ez önmagában is kérdéseket vethet fel, mivel Magyar Péter tanácsadója egy olyan határozat meghozatalában vett részt, amely az állami vagyon jelentős csökkenésével járt.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a döntést megelőző időszakban Gilly és Deák üzleti kapcsolatban álltak egymással. 2004 szeptembere és 2005 januárja között Gilly Gyula a PET-CT Központ Szolgáltató, Tudományos és Oktató Kft. ügyvezetőjeként dolgozott, miközben a társaság tulajdonosa ebben az időszakban Deák Gábor volt. Az Átlátszó egy 2013-as cikkében arra emlékeztetett, hogy

 „Gilly Gyula neve több korrupciógyanús ügyben is felbukkant az elmúlt években”, ami alapján ebben az esetben is felmerült az összejátszás lehetősége.

Miután Deák és érdekköre 2006 elején nagyon alacsony összegért megszerezte az ÁNTSZ-laborokat, viszonylag rövid időn belül, 2008-ban eladta az Euro-Labor Investet. A laborok ekkor már jelentős, 1,540 milliárd forintos áron kerültek – egy off-shore cég bevonásával – a Nyíri Viktor érdekkörébe tartozó Poszterház Kft.-hez.

A korrupciógyanút erősíti, hogy a nagy haszonnal járó tranzakció után Deák előbb felügyelő bizottsági tag, később pedig Gilly Gyula ügyvezető lett az Euro-Labor Invest tulajdonában álló Laboratórium Kft.-ben

 – erre az Ellenpont hívta fel a figyelmet. Ez a társaság volt az, amely a privatizáció előtt az ÁNTSZ-laborokat működtette.

A kormányváltás után Szócska Miklós egészségügyi államtitkár hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az ÁNTSZ-laborok gyanús körülmények közötti privatizációja a 2010 utáni politikai elszámoltatások egyik szimbolikus ügyévé vált. Ugyanakkor nincs jel arra, hogy az eljárásnak bármilyen jogi vagy egyéb következménye lett volna.

Tiszás egészségügyi szakértő baloldali háttérrel 

Gilly Gyula októberben tűnt fel a Tisza környezetében, amikor több szakértővel együtt részt vett az ellenzéki párt váci egészségügyi konferenciáján. Kiderült, hogy a Tisza egészségügyi munkacsoportját hónapok óta ő irányítja a háttérből.

Szakmai nézeteit jól tükrözi, hogy 2017-ben megjelent könyvében azt hangsúlyozta: a kórházak számánál fontosabb, hogy az igazságosság elve érvényesüljön az egészségügyben. Ez a gondolat ismerős lehet: 2010 előtt a baloldal ugyanezt az elvet vette alapul a kórházbezárások indoklásához.

Nem meglepő tehát, hogy Gilly erős baloldali háttérrel rendelkezik. Más társaihoz hasonlóan ő is a nemzetközi kapcsolati hálón keresztül került a Tiszához. 1998 és 2002 között az Oktatási Minisztérium főosztályvezető-helyetteseként a Világbankkal együttműködve dolgozott egy jelentős, 250 millió dolláros felsőoktatási fejlesztési programon. Később kapcsolatba került a német szociáldemokrata Friedrich-Ebert-Stiftunggal (FES) is.

Az Ellenpot arra is felhívja a figyelmet, hogy 

Magyar Péter új tanácsadója jelenleg az Egyensúly Intézetnél dolgozik, amelyet Boros Tamás és Závecz Tibor ismert baloldali háttéremberek alapítottak, 

és amelynek a partnerei között több olyan szervezet is megtalálható, amelyek a nemzetközi progresszív és liberális hálózatokhoz kötődnek, így például a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) és az Atlantic Council.  

Borítókép: Gilly Gyula (Forrás: Ellenpont.hu)

További játékainkhoz kattintson ide!