Gyurcsány Ferenc kifejtette: az igazi dilemma, hogy „ki fizesse ki gázt, az adófizetők, vagy azok, akik használják a gázt – illetve hogy milyen módon fizessék ki”. – A másik dilemma, hogy milyen olyan eljárást lehet alkalmazni, amelyben a kisnyugdíjasok, (…) a nehéz körülmények között élõk nem kerülhetnek megoldhatatlan helyzet elé – fogalmazott a kormányfő, hozzátáve: azt megrendelést adta a gazdasági minisztériumnak, hogy e problémákra dolgozzon ki variációkat.
Arra a felvetésre, hogy a kormánynak lehetősége van az árszabályozásra, Gyurcsány kijelentette: „széthúzni a terheket kulturáltan, kompenzálni a rászorulókat nemcsak, hogy lehet, hanem szükséges is. (…) A kormány nem döntehet úgy, hogy holnaptól megállítja az olajárak nemzetközi emelkedését a magyar határoknál” – tette hozzá, Kádár Jánossal példálózva, aki – mint mondta – megtette, ám ennek súlyos következménye lett. – Ha holnap válaszinterjújában Orbán pártelnök úr elmondja, hogy õ pedig meg tudja állítani a gázáremelést a határoknál, ha ilyet mond, akkor megemelem a kalapomat, és biztosíthatom, hogy átadom a helyemet neki – fűzte hozzá.
Mindeközben a várható gázáremelés időpontjáról és mértékéről egyelőre csak találgatások láttak napvilágot. Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt: a gazdasági tárca illetékese egy októberi konferencián kitért az ezt firtató kérdés elől. Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: a törvénymódosítást a piacnyitással kapcsolatos uniós előírások teszik szükségessé. A tárca álláspontja szerint az energiapiac 2007-es teljes megnyitása az árak csökkenését eredményezheti.
A Fidesz képviselői többször is figyelmeztettek: immár az ötödik gázáremelés következik a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta. A nyáron még hivatalban levő Csillag István gazdasági miniszter a gáz világpiaci árának nagymértékű emelkedésével indokolta a terveket.
Másképp vélekedik Balla György: a fideszes képviselő az MNO-nak nyilatkozva inkább a Mol gázüzletágának privatizációjával hozta összefüggésbe a tervezett újabb gázáremelést. Balla rámutatott: a privatizációt követően olyan befektető lépett a színre, amelynek profitra van szüksége. Már az idén radikális emelésre került sor, az így megemelkedett bevételek bőven fedezik az importárakat – tette hozzá Balla, felidézve: 2002-ben a gáz ára 40 forint 50 fillér volt, ma 58, 50 – ami két év alatt 44 százalékos gázáremelkedésnek felel meg.
Ismert, a Magyar Energiahivatal elnöke júniusban azt javasolta a Medgyessy-kormánynak, hogy júliustól ne változtasson a gáz árán. A hivatal azért nem látta szükségesnek a gáz árának emelését, mert a nemzetközi árak változása csak több hónapos késéssel jelenik meg a hazai importárakban.
A gázáremelésről folyó vita a 2002-es választások óta folyik. Áder János 2004 júniusában nyílt levélben fordult Kovács Lászlóhoz, az MSZP akkori elnökéhez. A levél közzétételére azután került sor, hogy Kovács a Krónika-Háttér című műsorban a következőt nyilatkozta: „Mi valóban nem azt mondtuk, hogy amíg a világ, világ, addig nem lesz gázáremelés”, majd hozzátette, hogy Medgyessy Péternek a gázáremelésre vonatkozó kijelentései mögött meghúzódott némi irónia.
Ugyanakkor tény – írta Áder – , hogy Medgyessy Péter 2002 áprilisában, az Aktuális című műsorban a következőket állította: „Kérem szépen. Nem lesz gázáremelés egyáltalán. Most mondom, húsz évre, hány évre ígérjem meg? Nem lesz gázáremelés.” Végezetül az is tény, hogy az ön által vezetett szocialista párt szórólapjain a következő ígéret volt olvasható: „Garantáljuk: Nem lesz gázáremelés!” – állt a nyílt levélben

Ferenc pápa: A magyar nyelvet csak a Mennyországban beszélik, mert örökké tart megtanulni