Egyelőre nincs értelme újra napirendre tűzni a kisebbségi joganyag módosításáról szóló – tavasszal félbeszakadt – általános vitát a Magyar Országgyűlésben, mivel nincs konszenzus a kérdésben. Jelenleg a Fidesz képvisel eltérő álláspontot a három másik párt véleményével szemben.
Az ügy hátterében végső soron az áll, hogy nehéz eldönteni, ki lehessen választó, illetve választható a kisebbségi önkormányzati választásokon. Az eddigi választási szisztéma a mai jogi környezetben tarthatatlan, azaz ha újra minden magyar állampolgár voksolhatna, illetve jelöltehetné magát kisebbségi képviselővé, az valószínűleg alkotmányellenesnek minősülne. A Magyar Alkotmány ugyanis erről a kérdésről úgy szól, hogy helyi és országos kisebbségi önkormányzat létrehozatala a kisebbségi közösségek jogosítványa. Korábban az is ott szerepelt alkotmányunkban, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvételre minden magyar választópolgár jogosult, ám ezt 2002 végén kiiktatták az alaptörvényből. A kisebbségi választási jogszabályban azonban még a régi elképzelés tükröződik. Nincs tehát kiiktatva egészen az ellentmondás, mint ahogy nincs elfogadott eljárási módszer sem, ami a régi helyébe léphessen. Ezért van veszélyben a 2006-os országos kisebbségi önkormányzati választás.
Az, hogy minden magyar választó kisebbségügyben is szavazhatott, elsősorban azért vált tarthatatlanná, mert az eredmény nem feltétlenül tükrözte az adott hazai kisebbség akaratát arra nézve, kik képviseljék önkormányzati szinten. Több helyütt olyanok is kisebbségi önkormányzatot alakíthattak, akiknek nincs, vagy alig van közük az adott nemzetiséghez, etnikumhoz. Negatív példaként az örményeket, illetve a súlyos roma- és oktatásügyi konfliktusokat megért Jászladányt szokták emlegetni.
A főváros kerületeiben sok a vitatott legitimitású kisebbségi önkormányzat. Anélkül, hogy állást foglalnánk bármely konkrét esetben, tény, hogy a Kreszta Traján vezette, gyulai székhelyű Országos Román Önkormányzat több budapesti román önkormányzatról gondolja úgy, hogy álkisebbségiek alkotják, klasszikus példáját adva az etnobiznisznek. Érvelése szerint a fővárosban nem, vagy csak elenyésző arányban élnek románok, és akik ott a románok képviseletében lépnek fel, országos szinten háttérbe szoríthatják a valódi magyarországi románok képviselőit, akik a keleti országhatárral érintkező megyékben, mindenekelőtt Békésben élnek.
A hat-hét éve formálódó kisebbségi joganyag-módosítás egyik problematikus eleme a kisebbségi választói névjegyzék, pongyola szóval a regisztráció. Lényege: aki voksolni akar, tegyen jognyilatkozatot az adott kisebbséghez tartozásáról egy – a kisebbségi önkormányzat delegálta – bizottság előtt. Kezdetben mind a tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség jelentékeny része ellenezte a regisztrálást. Rossz emlékeket ébreszt bennünk – mondták a kizsuppolást megért sváb, szlovák, illetve a vészkorszak sújtotta cigány közösség soraiból igen sokan. Ma azonban a nagyobb lélekszámú kisebbségek – romák, németek, horvátok, szlovákok – országos önkormányzataiban kisebb-nagyobb mértékben többségre jutott a névjegyzék gondolatát elfogadók száma. A „kicsik” többsége azonban – ebben a formában – továbbra sem támogatja a regisztrációt, attól is tartva, a közéjük tartozók nem vállalják elégséges számban az identitásukat, és így majd nem sikerül megteremteni autonómiájukat.
A Fidesz már a tervezet benyújtása előtt is jelezte bizonyos fenntartásait, mintegy másfél hónapja pedig határozottan szembefordult a szóban forgó kisebbségi jogszabályok módosításának jelenlegi tervezetével. A szabad identitásválasztás jegyében nem támogatja a mostani névjegyzék-elképzelést, azt, hogy egy bizottság felülbírálhassa valakinek a nemzeti azonosságtudatát. A nagyobb ellenzéki párt véleményformálásában nagy súllyal esett a latba, hogy Farkas Flórián és Varga József fideszes roma honatyák – mint mondják – a cigánytársadalom regisztrációval szembeni ellenkezéséről folyamatosan kapnak jelzéseket. Az ellenzéki cigányok azt állítják, hogy a baloldali irányítású, Kolompár Orbán vezette Országos Cigány Önkormányzat –újabb keletű – regisztráció-pártisága nem tükrözi a hazai cigányok többségi véleményét. (Egyébként az OCÖ-ben is csak szűken vett egyszerű többség szavazta meg a regisztráció támogatását.) A névjegyzék támogatói viszont azzal érvelnek, hogy nincs hatékonyabb módja az etnobiznisz megelőzésének.
A nagyobb ellenzéki erő azt is kivetné a módosítási javaslatok közül, hogy legyen középső, vagyis megyei szintje is a kisebbségi önkormányzati rendszernek. A Fidesz frakcióelnöksége úgy ítélte meg, hogy ez fölösleges és költséges volna; minden megoldható helyi, illetve országos önkormányzati szinten. Nos, úgy tűnik a szakértői tárgyalássorozat előrehaladtával, hogy a másik három párt is hajlik arra, hogy elálljanak a megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásának tervétől.
Csakhogy van még egy vitás pontja az új kisebbségi joganyagnak. Bizonyos nagyobb, és anyaországgal rendelkező kisebbségek – mindenekelőtt a németek – azt szeretnék, ha az itt letelepedett, életvitel szerint hazánkban élő európai uniós állampolgárok is választók-választhatók legyenek a kisebbségi önkormányzati választásokon... Már ha az adott településen él velük azonos identitású hazai kisebbség. Az emellett érvelők úgy gondolják, ezt a jogot meg kell adni, ahogyan a hazánkban élő EU-polgárok települési önkormányzati képviselők is lehetnek. Úgy gondolják, jó volna, ha az Európai Unión belül egyre kevésbé választaná el az azonos nemzethez tartozókat az állampolgárság.
A Fideszben uralkodó álláspont ezzel szemben az, hogy ne lehessen kisebbségi önkormányzat tagja, aki nem a hazai kisebbség tagja. Márpedig – így a jobboldali párt – egy hazai kisebbségi egyénnek nemcsak a nemzetiségi identitás az ismérve, hanem a magyar állampolgáság is...
volodimir zelenszkij
Ali Baba mégsem távozott?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!