Távfűtés, csapdákkal

A kormány által tegnap tárgyalt törvényjavaslat szerint a távhőt a jövőben lakóházanként mérnék. Kérdéses, hogy a jogszabály elfogadása esetén gazdaságosabbá válna-e a távfűtés, hiszen a rossz hőszigetelésű, épületgépészetileg elavult lakásokban nehéz spórolni, a költségelosztók felszerelése pedig a fogyasztók nagy részének komoly anyagi terhet jelent.

A kormány tegnapi ülésén egy távhőszolgáltatással kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyalt. Ennek értelmében a távhőmérés a jövőben házanként történne. Az átalakítás költségeit a szolgáltató (vagyis a Főtáv Rt.) állja – hangsúlyozta az MNO-nak a kormányszóvivő. A javaslat tartalmazza azt is: ha a fogyasztó elmarad a számla kiegyenlítésével, a szolgáltató jelzálogot jegyezhet be az adott lakásra, nem kell az adott rendszerhez csatlakozó összes ingatlant lekapcsolni.

Lázár Róbert, a Főtáv Rt. szóvivője az MNO-nak elmondta: a mérők kialakítására ott van szükség, ahol egy hőközpontról egyszerre több épületet látnak el távhővel. (Ismeretes: egy 1998. évi törvény kötelezővé tette a hőközpontonkénti fogyasztásmérést – ennek kialakítására öt év állt rendelkezésre. A központok átalakítása esetenként tetemes költséggel járt, s ha a törvényt az országgyűlés elfogadja, a mérők felszerelése, az ismételt átalakítás pénzbe kerül majd – hogy mennyibe, arra nézvést a kormányszóvivőtől nem kaptunk tájékoztatást).

Kérdéses, hogy a házonkénti távhőméréssel javul-e a helyzet a távfűtés terén, hiszen ezzel a fűtési móddal köztudomásúan nehéz spórolni. Magyarországon közel 650 ezer lakás (ebből a fővárosban 250 ezer) és mintegy 150 ezer közintézmény hőellátását oldják meg távfűtéssel. A lakások jórésze panel, márpedig a házgyári lakások tekintetében ma már közhelyszámba megy az a szomorú tény: épületgépészetileg (és építészetileg) teljesen elavultak, szigetelés szinte semmi, a falak hőmegtartó képessége nulla, így fűtésük jóval többe kerül, mint a modernebb lakóházaké, holott a távhő elvileg a legenergiatakarékosabb fűtési mód.

A kiugróan magas díjszabás miatt a fogyasztók semmiképp sem részesítik előnyben a távfűtést, az átállás azonban költséges és bonyolult, így a lakók legfeljebb az egyéni mérők felszerelésével csökkenthetnek költségeiken. Az Ezermester egyik régebbi száma részletesen foglalkozott a távfűtéshez kapcsolódó energiatakarékos megoldásokkal, többek közt a költségmegosztók telepítésével (melyek az egyedi hőmennyiségmérésre nem alkalmasak, csak a radiátorok hőleadásának különbsége mérhető, melyek ismeretében az összköltség felosztható a lakások között). Azokban az épületekben, ahol a költségmegosztáson alapuló fizetés már megvalósult, a lakók jórésze ráfizetett a költséges beruházásra. Itt ugyanis – ellentétben a fogyasztók elképzeléseivel – nem a tényleges fogyasztást mérik, mint mondjuk egy gázkazánnál, hanem a radiátorok hőleadását, ami – természetesen – a radiátor életkorától is függ, ráadásul a tömbre jutó összfogyasztást osztják le a lakásokra a mérések függvényében.

Ezt maguk a szakemberek is igazságtalannak tartják, hiszen ha egy tömbház lakásában teljesen lezárják a fűtést, akkor sem lesz sokkal hidegebb, hiszen fűtik a körülvevő lakások. (Egy gépészmérnök a Magyar Rádiónak írt levelében beszámolt egy ’80-as évekbeli kísérletről: egy panelházi lakásban leszerelték a radiátorokat, s megmérték, hány fokkal lesz kevesebb ott, mint a fűtött lakásokban. A különbség mindössze 4 fok volt…) Így azok, akik lakásukban elzárják a radiátorok csapjait, abban bízva, hogy a szomszéd lakások majd az ő ingatlanjukat is fűtik, jelentős összegeket spórolnak a fűtők rovására, hiszen az összfogyasztásból a lakásukat valóban fűtők részesülnek aránytalanul nagy mértékben. (Ez akár több tízezer forintos éves ráfizetést is jelenthet, nem számolva a mérőeszköz felszerelésének költségeit).

Az egyedi méréssel végképp rosszul járnak azok, akinél rossz a hőszigetelés, a falak, ablakok állapota – ők csak tetemes költségekkel tudnak spórolni. A szakemberek szerint így a korrekció nélküli költségmegosztás igazságtalan. A becsült adatok szerint egyébként a fővárosban körülbelül húszezer lakásba szereltek fel egyedi költségmegosztót. Ehelyett inkább a nyílászárók cseréjét, a homlokzatok-födémek hőszigetelését kellene felgyorsítani, hogy a kisebb hőveszteség kevesebb fűtési költségeket okozzon – javasolja a szakember.