Magyarországon az elmúlt tanévben több mint 200 ezer fiatal vett részt alapfokú zenei, tánc, képző-, iparművészeti, illetve báb- és színjátékoktatásban. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ha a település önkormányzata nem vállalja az oktatás megszervezését, akkor azt a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak kell megtenni, amelyhez az államtól 2004-ben gyermekenként zeneoktatásra 105 ezer, más művészeti ágak tanítására 68 ezer forintot kaptak. A jövő évi költségvetési tervezetben az alapfokú művészeti oktatás normatívájának évi tízezer forintos csökkenése is szerepel, amely az érintettek szerint hosszú távon veszélyezteti a megmaradást. Az oktatási tárca álláspontja az, hogy a hiányzó összeget pótolják a fenntartók, vagy az iskolák kérjenek több térítési díjat a gyerekektől.
A költségtérítés emelése nem fogja meghozni a várt eredményt, mert a magyarországi családok többsége ma még nem tudja megfizetni a művészetoktatást. Mivel a csoportos és egyéni foglalkozásokon részt vevő tanulók családi háttere nem azonos, ennek sok hátrányos helyzetű gyermek is áldozatául eshet – mondta a Magyar Nemzet Online-nak Kun Katalin, a tatai Kenderke Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. A csoportos oktatásban, amelyhez a néptánc is tartozik, 68 ezer forintról 43 600 forintra csökkentenék a normatívát, amely a bérekre és a rezsire sem elég – tette hozzá Kun Katalin. Tatán 450 gyerek vesz részt a néptáncoktatásban, és ha jól dolgoznak, akkor a város többször igényli szerepeltetésüket, ami fellendíti a helyi kulturális életet, nem utolsó sorban pedig hagyományokat, értékeket őriz.
Ha a módosító indítványokat elfogadják, és megkapják az 59 ezer forintos támogatást, még mindig nagy érvágást jelent az ágazatból kivont összeg. Bár egyik napról a másikra nem kell bezárni az iskolákat, de hosszú távon veszélybe kerül a csoportos oktatás – hangsúlyozta az igazgatónő. Mindez körülbelül 120 ezer gyermeket érint, ám ez nem jelent ennyi normatívát, hiszen egy gyermek akár több szakoktatásban is résztvehet. A néptáncoktatásban körülbelül 50-70 ezer tanuló vesz részt.
A normatíva csökkentése akkor merült fel, amikor a művészeti oktatásban megugrott a létszám, amivel jelentős normatívanövekedés jelentkezett – véli az igazgató. Néhány iskola szakmai tevékenysége megkérdőjelezhető, miközben tanulóik száma kiugróan magas. Ezeket az intézményeket nehéz kiszűrni, a szakma azonban kész rá, hogy javaslatokkal segítse az illetékes szerveket – fogalmazott Kun Katalin, hozzátéve: hivatali oldalról eddig erre vonatkozólag nem jelentkezett igény.
Az igazgató kiemelte: szakmai oldalról elindult egy megtisztulási és egy erőteljes fejlődési folyamat. Az áttörés az elmúlt években történt meg, amikor beindult a néptáncpedagógus szak, ami már nemcsak hazánkban, hanem Pozsonyban is működik, és Zentán is tervezik bevezetni. A néptánc bekerült az oktatás rendszerébe, amely egyfajta szemléletváltást is jelentett a néptáncot oktatók számára – fűzte hozzá Kun Katalin hangúlyozva: az Európai Unióban nincs példa ilyen oktatásra, de a nyugati országokból komoly érdeklődés tapasztalható a példaértékű magyar képzés iránt, ami azért is fontos, mert az Európai Unióban a művészetek közül a néptánc fejezi ki legjobban identitásunkat.
MÁV
Történelmi vonatbeszerzésre készül a MÁV
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!