Csökken a magyar élelmiszeripar piaca, jönnek a silány áruk

Várhatóan öt százalékkal csökken a hazai cégek részesedése a magyar élelmiszerpiacon, míg az EU-tagállamoké jelentősen nő: Csehország például több mint 200 százalékkal erősítette magyarországi pozícióit. A szakértő szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy kétes eredetű, silány minőségű áruk lepik el a magyar élelmiszerpiacot.

A régi uniós tagállamok közül Németország, az újonnan csatlakozók csoportjából Csehország javította leginkább pozícióit a magyar élelmiszerpiacon 2004-ben. A feldolgozói érdekképviselet szerint a hazai cégek itthoni részesedése a növekvő import miatt öt százalékkal csökkent, miközben sokszor ellenőrizetlen, silány minőségű és kétes eredetű termékek lepik el a piacot – írja a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

Az első kilenchavi összesítések szerint Németország, Nagy-Britannia, Spanol-, Franciaország, Hollandia és Ausztria 30-71 százalékos növekedést ért el a magyar piacon. Megdöbbentő módon több mint tizenháromszorosára szökött a lettországi élelmiszerimport, bár itt a 2003-as bázisadat meglehetősen kicsi, csak 24,3 millió eurós volt. Csehország több mint 200 százalékkal erősítette magyarországi pozícióit, míg Lengyelország néhány hónap alatt 38 százalékkal, Szlovákia 35 százalékkal jobb kiviteli eredményt ért el.

A KSH kimutatásai szerint az élelmiszer, az ital és a dohány árufőcsoportban az import 33 százalékkal bővült szeptember végéig, miközben a magyar export csak 2,9 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi szaldó ugyanakkor pozitív maradt, mivel 1,86 milliárd eurós exporttal 1,22 milliárd eurós import állt szemben. Tény azonban, hogy a lényegesen nagyobb nagyobb dinamikával növekvő behozatal az egyenleg több mint 30 százalékos csökkenéséhez vezetett – állapította meg Világgazdaságnak adott írásos válaszában az FVM.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) adatai szerint az élelmiszer, az ital és a dohány árufőcsoportnál bővebb teljes agrárimport 58 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban – mondta Piros László, a szervezet főtitkára. A változások részben azzal magyarázhatók, hogy két hazai dohánygyár is bezárt, ami miatt a cigarettabehozatal élénkült. Lényegesebb ok azonban, hogy az élelmiszeripar és -kereskedelem a belépés után olcsóbb külföldi beszerzési lehetőségeket kutatott fel.

Az Éfosz szerint ma nem önmagában az importbővülés jelent gondot, hanem az, hogy kétes eredetű, silány minőségű, ellenőrizetlen áruk lepik el a magyar élelmiszerpiacot. Így a behozatal irreális versenyfeltételeket teremt a hazai ágazati szereplők számára.

A hazai cégek az idén várhatóan öt százalékos itthoni piacvesztést könyvelnek el, ami azt jelenti, hogy eddigi 90 százalékos részesedésük 85-re csökken – közölte Piros. E tendencia fennmaradása komoly gondokat okozhat, ezért szerinte a 2004-es év vízválasztó lesz. Hozzátette: javíthat a helyzeten, hogy januártól az importáruk nyomonkövethetőségét is dokumentálni kell. Az előrelépéshez azonban a hatósági fellépést is fokozni szükséges. Meg kell követelni, hogy a kereskedők az importnál is minősített beszállítókat „mutassanak fel”, a termékek pedig feleljenek meg az élelmiszer-törvényi előírásoknak.

(Világgazdaság)