A hazai halkereslet szezonalitása csökken, hiszen míg néhány éve a halgazdaságok összes forgalmának 50-60 százaléka decemberre esett, ma már csak az eladások 25-40 százaléka koncentrálódik az év végére. A fogyasztás gyakorisága azonban évek óta változatlan: a magyarok átlagosan két és fél hetenként esznek halat – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet adataiból. Ugyanez a mediterrán és skandináv országokban eléri a heti 5-6 alkalmat is.
A belföldi fogyasztás 2000 óta évi 10-15 dekagrammal nő. Ennek ellenére Magyarország ebben a vonatkozásban továbbra is elmarad az Európai Unió más tagországaitól. Míg itthon évente 3,3 kilogramm halat eszünk, addig ez az unióban 22 kilogramm.
A növekedés okát Sztánó János, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanács (HOSZT) elnöke a halellátás javulásában látja, amelyben nagy szerepe van a bevásárlóközpontoknak is. Itt ugyanis szezontól függetlenül mindig lehet fagyasztott, friss vagy előhűtött formában tengeri és édesvízi halakat kapni. A halfogyasztás nagy részét belföldről fedezzük. Az uniós csatlakozás óta a HOSZT alig ezer tonnára becsüli a – főként cseh – importhal mennyiségét.
Az ágazatban magasabb feldolgozottsági fokú halak iránti kereslet növekedéséről számol be Puskás Nándor, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. vezérigazgatója is. Ezen termékek bevételi részesedése az ágazatban a forgalom alapján legnagyobbnak számító társaságnál már a 40 százalékot is meghaladja. Az idén a teljes, 2000 tonnás halmennyiségből az étkezési ponty, amelynek hazai önköltségét a HOSZT 400 forintra becsüli kilogrammonként, 1300 tonnát tesz ki.
Szilágyi Gábor, a Balatoni Halászati Rt. kereskedelmi vezetője szerint karácsonykor halként szinte kizárólag pontyot vesznek.
A balatoni halgazdaságban a téli ünnepek alatt az idén 140 tonna pontyot értékesítenek.
Karácsony előtt minden évben mintegy hárommillió fenyőfát kínálnak, és ebből csupán 2-2,3 milliót adnak el. Noha a fenyőfák jelentős része a kereskedők nyakán marad, az utóbbi években még december 24-én sem adták olcsóbban a fenyőt, és ez várhatóan az idén sem lesz másként – közölte Karmis Gábor, az Ipoly Erdő Rt. főmérnöke.
A maradékot inkább eladják díszítőnek. Az idén 10-15 százalékkal kínálják drágábban a fenyőfát, mint tavaly. Karácsonyfának való fenyőfa nevelésével ma csaknem 70 százalékban magánvállalkozások foglalkoznak, a hazai forgalom 60 százaléka Zala megyéből származik. Az idén is hiány mutatkozik a lucfenyőből, és ma is ez az egyik legkeresettebb fajta. Néhány éve ugyanis ebből a fajtából túltermelés volt, ezért a termelők visszafogták a telepítést – mondta Csányi Anita, A Zala Erdő Rt. erdőművelési előadója.
Formája, fénye és tartóssága miatt egyre népszerűbb a jegenyefenyő, amely több hétig is kibírja a meleg szobában anélkül, hogy hullatná a tűjét. Ez a típus azonban a drágábbak közé tartozik. Míg ugyanis a lucfenyőhöz méterenként 1200 forintért hozzá lehet jutni, a jegenyefenyők ára 4 ezer forintnál kezdődik. Míg a lucfenyőt általában méterre adják, a többi fenyőnél egyre gyakoribb, hogy formájától függően darabra határozzák meg az árat.
Egy normann-, illetve ezüstfenyőért akár 18-20 ezer forintot is elkérhetnek. A magas ár azzal magyarázható, hogy a normann fenyő duplaannyi idő alatt (10-12 év) éri el a kétméteres magasságot, mint például a luc. A Zala Erdő Rt. tapasztalatai szerint egyre népszerűbbek és keresettebbek a földlabdás fenyőfák.
Fenyőárak Budapesten (ezer forint/méter)
Luc 1,2
Ezüst 3-3,5
Duglász 1,5-2
Fekete 2
Jegenye 4,5
Normann 5-5,5
(Világgazdaság)
Európai Bizottság
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
