Nem hozott újat a televíziós vita

Nem változott a négy parlamenti párt vezetőjének álláspontja a kettős állampolgárságról, a kórház-privatizációról szóló népszavazás ügyében a csütörtök esti televíziós vita után sem. Hiller István, az MSZP elnöke, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke mindkét kérdésben a nem szavazatra, Áder János, a Fidesz frakcióvezetője mindkét kérdésben, míg Gémesi György, az MDF elnökhelyettese a kettős állampolgárság ügyében buzdított az igenre.

Hiller István, az MSZP elnöke a kettős állampolgársággal kapcsolatban zsákutcának nevezte a népszavazást, szerinte a kérdés sehová sem visz. – A kettős állampolgárság ügyében nem oldja meg a magyarság ügyét, nem teszi jobbá a határon túli magyarság ügyét, viszont következményei beláthatatlanok a Magyarországon élő magyarok számára. Ez a kérdés ellentétet szít és viszályt kelt a határon innen élő magyarok, és a határon inneni és határon túli magyarok között – fogalmazott Hiller István. Mint mondta, a szocialisták ezt a zsákutcát nem akarják, ezért a népszavazás kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésére határozottan nemet mondanak. Hiller István hozzátette: az MSZP felelősséget érez a határon túli magyarság iránt, de úgy kívánja jobbítani az ott élők életét, hogy az a határon innen élőknek is előnyös legyen.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője utalt arra, hogy a szocialisták azt mondják, sokan jönnek, és ez sokba fog kerülni Magyarországnak. Áder János emlékeztetett: három évvel ezelőtt, amikor a státusztörvény vitája volt, az MSZP 23 millió románnal riogatott. Ma ötmillió magyarral riogatnak, azt mondják: egy év alatt 800 ezer ember érkezik Magyarországra – mondta a frakcióvezető. – Nem kellene-e meghallgatnunk a határon túli magyarokat, nem kellene-e Németh Miklós korábbi miniszterelnök, igenjét, Pozsgay Imre, Konrád György, Hegedűs Zsuzsa igenjét meghallanunk? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.

Mint mondta : a magyarigazolvány kibocsátása után a felére csökkent a Magyarországra érkezők száma, a korábbi 8000 helyett 4000-en települtek csak át az anyagországba. Szlovákiából sem indultak el, pedig Szlovákia az EU tagja lett, és mindenféle kettős állampolgárság, útlevél nélkül jöhetnének – fogalmazott Áder János, aki a román-magyar nyugdíjegyezményre is felhívta a figyelmet, mondván a román kormány számára készített előterjesztés szövegét még 2004 júniusában jóváhagyták. Az, hogy százezerszámra jönnek a nyugdíjasok, és mindez a magyarországi nyugdíjrendszert terheli meg, nem igaz, mert erről megállapodtak Romániával. Ebből kiderül, hogy Románia fogja kifizetni az esetleg ide települők nyugdíját – hangsúlyozta Áder János. Az ellenzéki politikus szerint olyan egyszerűen lehet válaszolni igennel, mint ahogyan az európai uniós csatakozásra is lehetett válaszolni igennel. Akkor sem lehetett tudni, milyen következményei lesznek az európai uniós csatlakozásnak, az MSZP mégis arra buzdított, hogy igennel voksoljanak a választópolgárok.

Kuncze Gábor kényszerpályának nevezte a kezdeményezést. Mint mondta, a nem szavazat fenntartja a jelenlegi helyzetet, és lehetővé teszi a politika számára, hogy erre a kérdésre értelmes válaszokat próbáljon adni, míg az igen válasz következményeit nem ismerjük. Az SZDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy határokon átnyúló gazdasági együttműködéssel kell segíteni azon, hogy a határon túli magyarok ott találják meg számításaikat, ahol születtek. Úgy vélte, azért kellene többet tenni, hogy maradjanak a szülőföldjükön, és ott áploják a nyelvüket, kultúrájukat, a magyarságukat.

Gémesi György elmondta: az MDF két alkalommal is törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kettős állampolgársággal kapcsolatban, 2003-ban és most 2004-ben, de nem került napirendre. Az MDF alelnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy pénzügyi kérdést csinálnak az ügyből, ami nem a pártpolitikától, nem kormányzati ciklusoktól, nem a hatalomtól függ, hanem nemzetpolitikai, nemzetstratégiai kérdés.

A kórház-privatizációval kapcsolatban Hiller István azt mondta: nemet mondanak az egészségügy rossz állapotának fenntartására, azt akarják, hogy ez javuljon. Mivel hosszú távon nem lesz a magyar államnak elég költségvetési forrása arra, hogy a kórházak állapotán javítson, ezt az áldatlan állapotot akarják megváltoztatni.

A Fidesz frakcióvezetője, Áder János úgy vélte, a kérdés arról szól, hogy a kórházak köztulajdonban maradjank-e, ami nem zárja ki a magántőke bevonását. Emlékeztetett: a folyamat az MDF kormánya idején, 1994-ben indult el a patikák magánkézbe adásával, folytatódott a Horn-kormány idején, majd újabb állomásához érkezett az Orbán- kormány idején, amikor a háziorvosi és a fogorvosi praxis magánkézbe adására került sor. 2001-ben elfogadták a kórháztörvényt, ami szintén lehetőséget biztosított magántőke bevonására nonprofit alapon. Az MSZP-SZDSZ kormány ezt a törvényt hatályon kívül helyezte. Helyette próbáltak alkotni egy másik törvényt, amely parttalan tőkebevonást biztosított volna, amely tág teret adott volna az ingatlan- spekulációnak – fogalmazott Áder János.

Kuncze Gábor SZDSZ-elnök hangsúlyozta: a szabályozott tőkebevonással lehetővé kell tenni, hogy megjelenjen a befektető, akinek érdeke a magas színvonalú egészségügyi ellátás. Gémesi György úgy vélte, hogy az igen válasz lehetetlenné tenné a magántőke minden formájának bevonását az egészségügybe.