Saját kincseinket szórjuk szét: gondolkodásunkat, történelmünket. Úgy érzem, egy kissé mintha méltatlanok lennénk a határon túli magyarokhoz – osztotta meg a népszavazásról alkotott benyomásait az MNO-val Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, hangsúlyozva, hogy nem a katolikus egyház, csak saját nevében nyilatkozik.
A népszavazás tanulságait tekintve az első nehézségem az, hogy úgy tűnik: a magyar nép nem ért meg a demokráciára. Svájcban a szavazók legalább 75 százaléka jelenik meg egy voksoláson, mert az emberek élni akarnak jogaikkal, úgy látják ez részükről beleszólási kötelezettség – fogalmazott Gyulay.
– Elszomorít, hogy a demokratikus rendszer működésének megfelelően úgy adják át négy évre a polgárok döntéshozatali jogukat a politikusoknak, hogy amikor menet közben ismét véleményt kéne nyilvánítaniuk, erre sem veszik a fáradságot – tette hozzá.
A katolikus vezető kifejtette: furcsának tartotta már az előkészületeket is. Pártpolitikai csatározások, riogatások szintjére süllyedt az a kampány, melynek célja az emberek felvilágosítása kellett volna, hogy legyen. Ehelyett azt sulykolták, milyen szörnyűséges is lenne a kettős állampolgárság.
– Ez a szavazás a trianoni békeszerződésre adott válasz lehetett volna, helyette terrorisztikus ráhatások kampánya lett, ahol a határon túli magyarokat ördögként festették a falra. Érvényesült az elmúlt negyven év nyárspolgársága, világpolgársága: „elaltatták” a népi gondolkodást, helyébe a világpolgár eszméje került – összegezte a szavazás tanulságait Gyulay Endre.
A népszavazás kérdésfeltevésének megannyi rossz körülménye ellenére a Magyarországi Református Egyház lelkiismereti és erkölcsi kötelességének érezte és érzi, hogy az egész magyar nemzet sorsát érintő ügyben állást foglaljon, cselekedjen, és pozitív döntésre szólítson fel – írja közleményében a református egyház zsinatának elnöksége. „A kettős állampolgárság illetve a határon túli magyarság helyzete rendezésének tartalmi kérdéseit nem a december 5-i népszavazásnak volt feladata megoldani. Ezeknek konszenzuson és egymás véleményének meghallgatásán alapulva kell kikristályosodnia a Parlament munkája során. A referendumban megfogalmazott kérdés nem a határon túliak magyarságáról szólt, ahogy arról sem, hogy ki hazafi és ki nem az anyaországban, sokkal inkább a velük vállalt szolidaritás és közösség volt a szavazás tétje” – hangúlyozza Nagy Sándor főgondnok és Bölcskei Gusztáv püspök.
Mint írják, az elmúlt hetekben a református egyház többször és több formában élhette át, tapasztalhatta meg az összetartozás jó érzését és közös felelősségét. „Közel 1000 Kárpát-medencei református gyülekezet nyilvánította ki természetes összetartozását, egymás iránti felelősségvállalását. (…) A Magyarországi Református Egyház megköszöni minden jóakaratú szavazó részvételét, aki igennel válaszolt a kettős állampolgárság ügyében feltett kérdésre, és nem engedte eltántorítani magát, hogy éljen szavazati jogával. Köszönjük a határon túli gyülekezetek velünk vállalt szolidaritását, áldozathozatalát, akik advent egy-egy vasárnapján lelkipásztor nélkül maradtak. Köszönjük a magyarországi gyülekezetek vendégszeretetét, a vendég igehirdetők szolgálatát, a Magyar Református Egyházak Generális Konventjének példamutató magatartását, amely az elmúlt időszakban a magyarul beszélő reformátusok között megmutatkozott” – áll a közleményben.
„A Magyarországi Református Egyház feladata, hogy a népszavazás eredményével nehezebb helyzetbe került Kárpát-medencei magyarok ugyanazt a kitartó szolidaritást és közösséget érezzék gyülekezeteink részéről, mint ami a referendum kiírása előtt természetes volt. A népszavazást követően változatlanul valljuk, hogy nekünk, anyaországiaknak szükségünk van a határon túli magyar nemzettestek és keresztyén gyülekezetek hűségére, helytállására, bátorságára és szeretetére” – hangsúlyozza a zsinat elnöksége.
Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a szavazók kis létszámban mentek el a voksolásra, s hogy a társadalom egészét nem tudta felkarolni azok álláspontja, akik az igent támogatták – nyilatkozta az MNO-nak D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészi elnöke. Hozzátette: törvényi kényszer nem kötelezi ugyan, ám a kormánynak figyelembe kell vennie, hogy a voksoláson részt vevők többségében igennel szavaztak.
A kormánynak most lehetősége kínálkozik, hogy a külföldön élő magyarság otthonmaradását elősegítő törvényt alkosson – szögezte le Szebik. A lelkészi elnök hangsúlyozta: a népszavazás nem változtat azon, hogy továbbra is szeretettel és imádsággal gondolnak a határon túli magyarokra. Reméljük – fűzte hozzá – hogy a határon túli magyarok megértik: az egyházak önmagukban nem képesek arra, hogy döntő hatással legyenek a választók véleményalkotására.
A Mazsihisz már a voksolásnál is rábízta a választókra a döntést – nyilatkozta Heisler András. A Mazsihisz elnöke ezt az álláspontot azzal indokolta, hogy a népszavazás előtti kampány már túlzottan is „elment a pártpolitika vonalára”. Ezt pedig nem akarjuk bevinni a zsinagógákba – jelentette ki Heisler.
A nagyarányú távolmaradást illetően Heisler kifejtette: a következtetést a pártoknak kell levonniuk. Az a típusú hiszterizált kampány, amit tapasztalhattunk, elriasztja a választókat. Kevesebb érzelmet, nagyobb értelmet kellett volna a kampányban szerepeltetni. A magyar állampolgárokat nem lehet okolni, csak azokat, akik a politikát professzionálisan művelik – hangoztatta a Mazsihisz elnöke.
