Spam: önszabályozás lehet a megoldás

Az elektronikus levelezésben a kéretlen levelek (spam) aránya egyes becslések szerint napjainkra elérte a 60-70 százalékot. A spamküldők elleni jogi fellépés egyelőre sikertelennek tűnik, ezért az internetszolgáltatók az önszabályozásban látják a megoldást hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Becslések szerint jelenleg a világ e-mail forgalmának közel kétharmadát adják a kéretlen levelek (spamek), több milliárd dolláros kárt okozva felhasználóknak és az internetszolgáltatóknak egyaránt. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a spamek viszonylag kis része tartalmaz üzleti, reklám célú üzeneteket, legtöbbjük fertőzött gépek által létrehozott levél.

Az egyre komolyabb problémát okozó kéretlenlevél-áradat megállítására jogi és technológiai megoldások is születtek – mérsékelt sikerrel. A hagyományos, reklám célú spamek elleni jogi védekezésnek két formája van. Az opt-out módszer a felhasználó előzetes beleegyezése nélkül is lehetővé teszi a reklámlevelek küldését, csak a leiratkozásra való lehetőséget követeli meg. Az opt-in módszer esetén csak a felhasználó előzetes engedélyét követően válik lehetővé a reklámok kiküldése.

A Magyarországon 2001-ben életbe lépett elektronikus kereskedelmi törvény ez utóbbi mellett foglal állást, amikor kimondja, hogy reklám célú üzenetek előzetes engedély nélkül való szétküldése esetén mind a reklámozó, mind a reklámszolgáltató, mind a reklámközvetítő felelősségre vonható. Aki ennek a betartását elmulasztja, azt akár 500 ezer forintig terjedő bírsággal is sújthatják.

Az Egyesült Államokban a spamellenes törvényt megszegő hirdetők e-mailként legalább 250, összesen legfeljebb 6 millió dolláros bírságra számíthatnak, de a bíróságok öt év börtönbüntetést is kiszabhatnak a jogszabály ellen vétőkre. A tömeges reklámüzenetek feladói azonban a jogszabály kijátszására új megoldásokat dolgoztak ki. Jelentősen megnövekedett például a grafikus spamek mennyisége, amelyeknél az adatvédelmi nyilatkozat és a feladó címe nem szövegként, hanem képként jelenik meg. A spamszűrú rendszerek így nem ismerhetik fel, hogy miről szól valójában a levél.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogi szabályozás nem elég a spammelés visszaszorítására. A megoldás egyre inkább a szakmai önszabályozásban körvonalazódik. Az internet- és tartalomszolgáltatók a központi spam- és tartalomszűrés tökéletesítésére tett kísérletekkel, a fertőzött kliensek beazonosításával, figyelmeztetésével és szükség esetén kitiltásával, a levelet küldő fél megfelelő azonosítását lehető tevő megoldások alkalmazásával és mindenekfelett a felhasználók folyamatos tájékoztatásával többet tehetnek a spamek visszaszorítása érdekében, mint a törvényhozás.

Ennek első lépései már hazánkban is láthatók: az Önszabályozó Reklám Testület, az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is kezdeményezték tagjaik között az iparági összefogást, azonos keretrendszerek, megoldások elfogadását. Nemzetközi szinten is egyre fontosabb szerepet kap a szolgáltatók önszabályozása. A legnagyobb e-mail szolgáltatókat képviselő AntiSpam Technical Alliance (ASTA) azt tanácsolja az internetszolgáltatóknak, hogy a jövőben zárják le azokat a levelezőszervereiket, amelyekről bejelentkezés nélkül lehet leveleket továbbítani. A szervezet további javaslata az internetszolgáltatóknak, követeljék meg ügyfeleiktől, hogy azonosítsák magukat, mielőtt levelet küldenek a hálózatukról. (Világgazdaság)