A teljes választókorú népesség körében december elejére mindkét nagy pártnak fogyott a támogatói tábora. A Gallup december 1. és 9. között végzett felmérése szerint a Fideszt a december 5-i népszavazást közvetlenül megelőző és követő napokban a felnőtt lakosság egynegyede (25 százaléka), a szocialistákat 23 százaléka támogatta.
Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalék a támogatottsága, a MIÉP-nek és a Munkáspártnak 1-1 százalék, és valamennyi más párttal együttvéve is a lakosság 1 százaléka szimpatizál.
A Gallup előző havi méréséhez képest megnőtt a pártpreferenciájukban bizonytalanok tábora, sőt, most meghaladta a két hónappal ezelőtti igen magas értéket is. Azok együttes aránya, akik azt mondták, hogy nem mennének el szavazni, vagy hogy nem tudják kire szavaznának, illetve nem válaszoltak, októberben 45, novemberben 39, most, decemberben pedig 46 százalék volt. Azok aránya, akik azt mondták, hogy nem szavaznának, október óta kis mértékben csökkent: 21-ről 20, majd 19 százalékra, azoké azonban, akik „nem tudom”-mal válaszoltak vagy nem válaszoltak a pártpreferenciájukra vonatkozó kérdésre, az októberi 24 százalékról novemberre 19 százalékra csökkent, majd december elejére 27 százalékra ugrott fel.
A népszavazás nem befolyásolta a pártok támogatottságát
A Medián Közvélemény és Piackutató Intézet 2004. december 3-a és 7-e között készített felmérése szerint a népszavazási kampány nem befolyásolta érdemben a pártok támogatottságát, bár a kampány második fele már elsősorban az MSZP-szavazókat mobilizálta.
A népszavazási kampány időszaka egy szempontból hozott változást a pártok közötti erőviszonyokban: az előző hónapban a Fidesz-szavazók részvételi hajlandósága lényegesen meghaladta az MSZP híveiét, decemberben azonban már nem volt különbség a két nagy szavazótábor „aktivitási” szintje között. A népszavazási kérdésekben november elején még csak a Fidesz-MPSZ álláspontja lehetett egyértelmű a közvélemény számára, ezért az ellenzéki párt szavazói a többieknél jóval aktívabbnak mutatkoztak a népszavazás és egy „most vasárnapi” parlamenti választás tekintetében is. December elejére viszont az MSZP álláspontja is egyértelművé vált, és ennek hatására a szocialista tábor aktivitási szintje beérte a fideszesekét. A két nagy párt szavazótáborának nagysága azonban érdemben nem változott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választás óta, és a részvételi szándékok kiegyenlítődése után a pártok támogatottsága az októberihez nagyon hasonlóan alakult.
A választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz-MPSZ 8 százalékkal vezet az MSZP előtt, míg az SZDSZ 5, az MDF pedig 2 százalékon áll. A kisebbik ellenzéki párt támogatottsága sikeres EP-választási szereplése és elnöke kiugró népszerűsége ellenére sem lépett túl az elmúlt hónapokban a 2-3 százalékos szinten. Az MDF belső válsága azonban jelentősen megtépázta Dávid Ibolya tekintélyét is: bár továbbra is ő a legnépszerűbb pártpolitikus, két hónap alatt tíz százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik szívesen látnák „fontos politikai szerepben”. Novemberben a vezető politikusok közül egyedül az MSZP-elnökké választott Hiller István népszerűsége nőtt, decemberre azonban ez is visszaesett a korábbi szintre.
Romlott Gyurcsány megítélése
A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta fokozatosan csökken: 51 százalékról november elejére 44, majd december elejére 35 százalékra. Azok aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát, november óta nem változott: 33 százalék maradt. Kilenc százalékponttal (23 százalékról 32 százalékra) nőtt azonban a múlt hónap óta azok aránya, akik szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát – derül ki a Gallup felméréséből.
Emellett a lakosság abszolút többsége, 59 százaléka szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok, és csak 23 százalék mondja azt, hogy inkább jó irányba. (A bizonytalanok aránya 18 százalék.)
origo.hu
Újra féláron fagyizhat az ország!
