A BM ÁVH és Honvéd Határőrség összevonásával létrejött szervezet elődje a Magyar Államrendőrség 1946-ban alakult Államvédelmi Osztálya, majd 1948-tól a Péter Gábor vezette BM ÁVH volt. (A politikai rendőrséget már 1945 elején kisajátította a kommunista párt.) A teljes hatalom megszerzéséig az ÁVH a Kommunista Párt egyik legfontosabb „eszköze” volt: már a koalíciós időszakban megkezdődött az ellenzék és az egyház terrorizálása.
A kommunisták az 1949-es hatalomátvételt követően programszerűen kezdték meg a polgári Magyarország gerincét jelentő középosztály megsemmisítését: kitelepítették e társadalmi osztály képviselőit, és saját embereiket költöztették az értékes ingatlanokba, sokakat minden törvényes alap nélkül (a kommunista retorika szerint: koholt vádak alapján) börtönbe, rabtáborokba vetettek vagy kivégeztek.
Jelképesnek is tekinthető, hogy a rettegett szervezet székháza, az Andrássy út 60. korábban a nyilasok „Hűség Háza” volt. (Ma ebben az épületben működik a Terror Háza, melynek megalapítása és működése a jelenlegi kormánypártok folyamatos támadásának kereszttüzében áll.) A forradalom kitöréséig pincéiben – szovjet mintára – kivégzések, kihallgatások, középkort idéző, embertelen és értelmetlen kínzások folytak az előre megírt, valótlan „vallomások” kicsikarására.
Az ÁVH nemcsak a hatalom megragadásának egyik fegyvere, hanem fenntartásának is szinte legfontosabb eszköze volt, az a gátlástalan fegyveres szerv, amely folyamatosan terrorizálta a társadalmat, a külső fenyegetettségre és a belső árulásra hivatkozva. A szervezet minden jogi kontroll nélkül juttathatott embereket internálótáborokba, rabságba. Az ÁVH-t 1956. október 29-én Nagy Imre koalíciós kormánya oszlatta fel.
Ennek ellenére az ÁVH-sok már feloszlatott, így a kommunista korszak jogrendszere szerint is teljesen törvénytelenül működő, fegyveres csoportjai több pártszékházban elbarikádozták magukat, provokatív magatartásukkal vérontást idézve elő.
Az ÁVH terrorlegényei közül sokan az új, törvénytelen fegyveres hatalom, az úgynevezett karhatalom soraiban (a népnyelv által pufajkásoknak nevezett fegyveres erők tagjaiként) részt vettek a forradalom eltiprásában.
Az ÁVH-t a forradalom leverése után nem alakították újjá, ám annak számos volt tisztje a Kádár-rendszerben fontos posztokat töltött be, közülük sokan jelentős vagyonokat harácsoltak össze, és komoly befolyásra tettek szert a gazdasági, politikai, kulturális életben, illetve a magyar médiában, sőt még a szórakoztatóiparban is.
Az 1989-es rendszerváltozás után egyetlen volt ÁVH-st sem ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. Nem került sor az állami terrorszervezetet vezető, a rendszerváltást évekkel túlélő Péter Gábor felelősségre vonására sem.
Az origo.hu alapján
origo.hu
Ellopták a németek aranyát?
