A szovjetek atomfegyvereket tároltak Magyarországon

Tizenöt évvel a rendszerváltozás után egyértelműen bebizonyosodott, hogy Magyarország területén is tároltak a szovjetek harcászati atomrakétákat – értesült a HavariaPress. Ez abból a levéltárban őrzött, korábban államtitokként kezelt dokumentumból derül ki, amelynek titkosságát a közelmúltban oldották fel.

A korábbi állampárt Politikai Bizottságának 1989. május 16-i jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy Magyarországon is tároltak ismeretlen mennyiségű harcászati atomrakétát.

A hírügynökségnek nyilatkozó Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként vett részt a PB-ülésen, felidézte az akkori vitát, és elmondta, hogy ehhez az államtitokként kezelt információhoz annak idején – külügyi vezetőként – következtetések útján jutott el, külföldi követségekről, hírszerzők útján beszerzett adatok és katonai szakértői vélemények segítségével. Nyugat-Európa ugyanis fokozta hírszerzői tevékenységét a Bakonyban folyó szovjet katonai építkezések közelében, mivel azt állapították meg, hogy ott atomrakéták tárolására szolgáló létesítmények épülnek. A szó szerinti jegyzőkönyv szerint az ülésen Szűrös aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy kiderülhet: a Szovjetunió ki kívánja vonni a szocialista országok területéről azokat a harcászati nukleáris eszközeit, melyeknek addig évtizedeken át a létét is tagadta.

Szűrös Mátyás hozzátette, hogy az akkori külügyi információk alapján, katonai hírszerzők adatai segítségével tudott egyértelműen arra következtetni, hogy hazánkban is tároltak a szovjetek atomrakétákat, és a célba juttatásukhoz szükséges eszközöket. Mint mondta, egy alkalommal, egyenes kérdésére az akkori vezérkari főnök, Oláh István – aki később honvédelmi miniszter is lett – egyértelművé is tette számára, hogy feltételezései helyesek. Szűrös ugyanakkor elmondta azt is, hogy az utolsó szovjet csapatok távozásakor, 1991 nyarán a kivonulást levezénylő tábornok azt közölte Antall József miniszterelnökkel, hogy az atomfegyvereket már korábban kivonták Magyarország területéről. Az azonban ma sem ismert, hogy ezek a fegyverek a Déli Hadseregcsoport alárendeltségébe tartoztak-e, vagy pedig a közvetlenül Moszkvából irányított stratégiai rakétacsapatokhoz. Mint Szűrös elmondta, még a néhány beavatott magyar pártvezető is csak reménykedni tudott abban, hogy a Magyar Néphadseregnek nem lett volna szerepe a rakéták célba juttatásában.

Kun Miklós történész a hírügynökség érdeklődésére kijelentette: a Magyarországra telepített atomfegyverekről, a magyar vezetők közül Kádár János pártfőtitkár mellett mindössze öt ember tudott. Az 1990-ben kezdődött, és 1991. június 19-én befejezett szovjet csapatkivonások során 196 darab harcászati rakétát szállítottak haza a szovjetek Magyarországról. Azt a mai napig sem lehet pontosan tudni, hogy ezek közül hány volt atomtöltetű.