A Wiesenthal Központ folytatja a magyarországi nácivadászatot

Magyarországra utazik a napokban a Simon Wiesenthal Központ igazgatója, hogy tárgyaljon az 2004 nyarán az adatvédelmi biztos fellépése után lefújt „nácivadász” program, az Utolsó Esély művelet élére kinevezndő új koordinátor-jelöltjével – derül ki Efraim Zuroff nyilatkozatából. Péterfalvi Attila ombudsman 2004-ben jogosulatlannak nevezte a személyes adatok továbbítását Izraelbe.

2005. 01. 07. 20:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Soha egyetlen kormányzati szervtől sem kaptunk olyan utasítást, hogy fejezzük be az Utolsó Esély műveletet Magyarországon – közölte megkeresésünkre Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ igazgatója. Hozzátette, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ugyan kijelentette, a program esetleg nem törvényes, ám erről hivatalos értesítést nem kapott intézetük, így nem látják okát, miért nem szabadna folytatni a műveletet. Elmondta, az általuk megszerzett információkat már átadták a magyar hatóságoknak, és a közeli hetekben új hirdetéseket fognak megjelentetni a magyar sajtóban, ahol az a telefonszám is megjelenik, amelyen jelenteni lehet a nácigyanús személyeket a központnak. Zuroff azt is elmondta, az említett hirdetéseket már korábban meg kellett volna jelentetniük, ám a felmerülő „technikai problémák” miatt ez nem történhetett meg. Az időközben megszerzett információkat feldolgozzuk, és a közeli hetekben valamilyen nyilatkozatot fogunk tenni – mondta Efraim Zuroff. Azt viszont nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az Utolsó Esély művelet után egy újabb nácivadászatot tartsanak Magyarországon. „Előbb be kell fejeznünk az előző programot, ám ennek még közel sincs vége” – szögezte le a Simon Wiesenthal Központ igazgatója.

A Simon Wiesenthal Központ igazgatója hozzáfűzte: Beer Iván távozásával jelenleg senki nem koordinálja a program működését Magyarországon, ám számos jelöltjük van. „Nagyon fontos tudni, hogy a programot folytatni fogjuk, így a napokban Magyarországra utazom tárgyalni egy emberrel, aki a helyi koordinátorunk lehet. Ha ő nem válik be, majd lesz más, számos jelöltünk van” – mondta Efraim Zuroff.

Mint emlékezetes: az akció során 10 ezer eurót ajánlottak fel „kompenzációként” azoknak a bejelentőknek, akik segítik a szervezetet ténykedésében, amely – mint kiderült – ellentétes a magyarországi jogi kodifikációval.

Péterfalvi Attila a 2004 nyarán megindult adatgyűjtést követően egyértelműen leszögezte: az adatvédelmi törvény alapján jogszerűen nem küldhetőek Izraelbe az úgynevezett nácivadász akcióban hazánkban összegyűjtött adatok. Ehhez ugyanis vagy az érintett hozzájárulása kell, ha ez nincs meg, akkor törvényi felhatalmazás vagy olyan nemzetközi szerződés, melyben az EU által meghatározott védelmet biztosítja a szerződésben megnevezett ország, márpedig ezt a védelmet Izrael nem biztosítja. Beer Iván, a program hazai irányítója ezt követően felfüggesztette tevékenységét.

2004 nyarán a Jobbik Magyarországért Mozgalom ismeretlen tettes ellen jogosulatlan adatkezelés miatt büntetőfeljelentést tett a budapesti IX. kerületi ügyészségnél a törvénytelen akciók miatt, ugyanis Beer Iván nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy két esetben (a Jobbik információi szerint három alkalommal) személyesen továbbított adatokat a jeruzsálemi Wiesenthal Központ számára.

Kovács Kristóf, a párt jogi kabinetvezetője az MNO-nak nyilatkozva kifejtette: az ügyészség két ízben is elutasította, hogy megtegye a szükséges lépéseket azzal az indokkal, hogy nem áll fenn a társadalmi veszélyesség, továbbá arra hivatkozva, hogy az alapítvány nemzetközi szerződés nevében járt el. Kovács hozzátette: nem derült ki, hogy ez esetben állami szerv adott-e felhatalmazást a nemzetközi szerződés betartására. A kérdés szabályozatlanságára utal az is, hogy a háborús és emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolható személyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződések betartásának hiányzik az intézményes háttere.

Nem látható világosan az sem, hogy miért nem indított az ügyben hivatalból eljárást az adatvédelmi biztos – jegyezte meg Kovács.

Az emberiség elleni bűntettek esetében alkalmazott kettős mérce ellen emelte fel szavát még a 2004-es „nácivadász ”akció után a ´56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (Deport ´56),. Rámutattak: nincsen kétféle emberiség elleni és háborús bűntett, úgy mint: a nácizmus alatt elkövetett megbocsáthatatlan és a kommunizmus alatt elkövetett bocsánatos bűntett. „Lényegében háborítatlanul élnek közöttünk annak az erőszakszervezetnek, a karhatalomnak a tagjai, akik több mint egy évtizeddel később, 1956-ban szintén elkövettek hasonló bűnöket, ám a felelősségre vonást elkerülték” – hívta fel a figyelmet a szervezet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.