Az új alkotmányban nem lesznek kétharmados törvények?

Az év végén már kész alkotmánytervezettel szeretné megnyerni a parlamenti pártok támogatását az új alaptörvény elfogadásához az igazságügy-miniszter. A megújult közjogi rendszerben a tárca elképzelései szerint nem lesznek kétharmados törvények.

MNO
2005. 01. 02. 10:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Petrétei József elmondta: az alkotmányos berendezkedés alapjai nem változnak, föl sem merül például a kétkamarás törvényhozás, vagy a közvetlen elnökválasztás bevezetése. Sokkal inkább egy alkotmánykonszolidációról van szó: a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről. A miniszter szerint a hatékony kormányzás elve indokolja a kétharmados törvények kiiktatást, ami viszont csak akkor lehetséges, ha a valóban minősített rendelkezéseket beemelik az alkotmányba.

Az alkotmánybírósági gyakorlat alaptörvénybe építésére példaként említette a miniszter a célszerűségi-arányossági tesztet, amelyet nemzetközi példák nyomán többek között az alapjogok közti összeütközések megítélésére munkált ki a testület.

Petrétei József, aki szeptemberben történt miniszteri kinevezése előtt a pécsi egyetemen tanított alkotmányjogot, hiányolja a hatályos alaptörvényből a részletezőbb, pontosabb gazdasági és a szociális rendelkezéseket.

Gazdasági alkotmányozás alatt a miniszter például a tulajdon fogalmának jelenleginél alaposabb kibontását, az államháztartás, a költségvetés és a pénzügyi garanciák alaptörvénybe emelését érti.
Petrétei József rámutatott arra is, hogy a piacgazdaság szó nem szerepel az alaptörvény normaszövegében, csak a preambulumban, holott az Alkotmánybíróság már kimunkálta ennek a fogalomnak az alapvető tartalmát. Mi több, a költségvetésre sincs garanciális szabály az alkotmányban, például nincs rögzítve, hogy egy-, vagy kétéves a büdzsé.

Petrétei József úgy véli: egy részletesebb alaptörvény az Alkotmánybíróság számára is kezelhetőbb mérce. Arra a felvetésre, hogy milyen politikai realitása van egy kétharmados parlamenti támogatást igénylő új alkotmány elfogadásának, Petrétei megjegyezte: amíg nincs meg a megfelelő normaszöveg, addig a politika sincs döntési helyzetben. A szakmai megoldások kimunkálását pedig nem lehet a politikai ellentétekre hivatkozva elodázni.

A normaszöveg előkészítését a minisztériumban Somogyvári István, a tárca korábbi közigazgatási államtitkára koordinálja, a határidő pedig jövő év december – olvasható a klubradio.hu-n.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.