Bevásárlóturizmus külföldön

A Bécs melletti Shopping City Südben (SCS) 2004 karácsonyát megelőzően minden eddiginél több magyar vásárolt. A magyarok, csehek és szlovákok átlagosan 220–260 euró közötti összeget költenek el egy vásárlás során, míg például a románok ennek kétszeresét hagyják ott a kasszánál.

Az új EU-tagországok valutáinak erősödése érezhetően megnövelte a magyarok, csehek, szlovákok és lengyelek vásárlóerejét, és ennek hatását a nyugat-európai kereskedők is érzik. Az eddiginél is többen utaznak Ausztriába, Németországba vagy akár távolabbi uniós országokba is azért, hogy az otthoninál olcsóbb vagy éppen jobb minőségű ruhákat, elektronikai cikkeket vagy akár élelmiszereket vásároljanak – írja a Világgazdaság.

A Bécs melletti Shopping City Südben (SCS) 2004 karácsonyát megelőzően minden eddiginél több magyar vásárolt – közölte a lappal Manfred Buchacher sajtószóvivő, s hozzátette: nem elsősorban az árfolyammozgások motiválják az ausztriai bevásárlást, hanem a széles választék, a lehető legaktuálisabb kínálat. Európa második legnagyobb bevásárlóközpontja 2004 nyarán végzett – a májusig vezetett áfa-visszaigénylési adatokon alapuló – felmérést a vásárlóközönségről.

E szerint a magyarok, csehek és szlovákok átlagosan 220–260 euró közötti összeget költenek el egy vásárlás során, míg például a románok ennek kétszeresét hagyják ott a kasszánál. Ez azonban nem a vásárlóerő különbségét jelzi, hanem azt, hogy Romániából ennél kisebb tétel miatt nem lenne érdemes a hosszú utat megtenni. Kelet-Közép-Európából elsősorban a márkahű, nagyobb vásárlóerővel bíró fogyasztói rétegek látogatnak az SCS-be, és jellemzően ruházati cikkeket, illetve elektronikai termékeket keresnek.

Az új uniós tagországok polgárainak vásárlóereje számottevően erősödött, ennek köszönhetően egyre inkább érezni lehet jelenlétüket a kereskedelemben – idézi a Bloomberg Radek Malyt, a Citibank prágai elemzőjét. Ez akkor is igaz, ha az átlagkereset a térségben még mindig csupán egyötöde körül van a 4 ezer dolláros németországi szintnek.

Az idegenforgalomban is érezhető a kelet-közép-európaiak aktivitása. Milena Valová, a prágai Matylda s. r. o. utazási iroda tulajdonosa a Bloombergnek elmondta: a 2004-es karácsonyi szezonban az előző évekhez viszonyítva jócskán megnőtt a kereslet a bécsi, nürnbergi, passaui vagy éppen drezdai bevásárlóutak iránt.

A zloty tavaly az euróval szemben 15, a dollárral szemben pedig nem kevesebb mint 25 százalékkal erősödött, és ezzel kiérdemelte a világ legjobban teljesítő valutájának címét. A forint az euróval szemben hét, a dollárral szemben 16 százalékkal ért többet december végén, mint január elején. A cseh és a szlovák korona is majdnem ekkora ütemben erősödött 2004 folyamán. Ehhez a térség jegybankjai is hozzájárultak azzal, hogy magasan tartották a kamatlábakat, növelve a forint, a zloty és a koronák vonzerejét.

Túlzás lenne azt állítani azonban, hogy a bevásárlóturizmus, melyet az erős forint is támogathat, a külső egyensúlyra komoly hatással lenne. A legjelentősebb feltehetően a benzinturizmus költségvetési bevételeket mérséklő hatása, hiszen az üzemanyagárak adótartalma igen magas.